Alaptörvény - pro és kontra
2011-04-20 10:00"Több mint húsz évvel a rendszerváltozás után hazánk megválik a szovjet mintára készült és átmenetiként elfogadott alaptörvényétől, és az új alkotmánnyal szimbolikusan is lezárja a múltat." - olvasható a Kormány portálján. "Az új alaptörvény megteremti a gazdasági megújuláshoz, az államadósság csökkentéséhez, féken tartásához szükséges alkotmányos garanciákat. Az új magyar alkotmány célja tehát elsősorban nem a közjogi rendszer megváltoztatása, hanem a gazdasági, szellemi megújulás a mögöttünk álló útkereséssel teli húsz év után." - írja a kormányzati honlap, mely további méltató szavakkal is emeli az aktus fényét, mely örömben azonban nem mindenki osztozik.
A Magyar Bírói Egyesület és a Legfőbb Ügyészség is közleményben kommentálta az új alaptörvény elfogadását.
A Magyar Bírói Egyesület korábbi álláspontját fenntartja, de tényként kezeli, hogy az országgyűlés elfogadta az alaptörvényt. Álláspontja szerint a bírói nyugdíjkorhatár tekintetében bekövetkező változások hatályba lépéséhez, és az ezt követően szükségessé váló intézkedések megtételéhez olyan átmeneti rendelkezések meghozatala szükséges, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás további zavartalan működését és orvosolják a bírói kar egy részét érintő hátrányos intézkedéseket. A Magyar Bírói Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt. Az alaptörvény e rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek, és csak így szolgálhatják az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket. A Magyar Bírói Egyesület meggyőződése szerint a nyugdíj korhatárra vonatkozó új, immár alaptörvényi szintű rendelkezések - a nyugállományba vonuló bírák méltányolható érdekeinek figyelembevételével - csak akkor garantálják a nemzetközileg elfogadott és irányadó ajánlások érvényesülését, ha a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesülnek. A nyugdíjkorhatár csökkenése a bírói karban generációváltást is eredményez. A színvonalas és hatékony igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a legkiválóbb jogászok válasszák élethivatásul a bírói pályát, ami indokolttá teszi a titkári és a bírói életpálya felülvizsgálatát is. A Magyar Bírói Egyesület - alapszabályában foglalt kötelezettsége alapján - a bírák érdekében igényli a bírák helyzetét érintő jogszabályok – így a sarkalatos törvények – véleményezésében történő részvétetelét. (forrás: OS)
A magyar ügyészség mint állami jogalkalmazó szerv tudomásul veszi az Alaptörvény új rendelkezését, mely szerint az ügyészek szolgálati viszonyának vége a mindenkori általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik.
Az új szabályozás 2012 végéig 104 ügyész nyugdíjazását írja elő, akiknek többsége vezető állású. A váratlan döntés az ügyészség tevékenységében működési zavarokat okozhat.
A zavarok elhárítása, a magas szakmai színvonal fenntartása érdekében megteszünk minden tőlünk telhető erőfeszítést. Ehhez kérjük a jogalkotók segítségét. Szükségesnek látjuk az előkészületben lévő ügyészi életpálya törvény kodifikációjának felgyorsítását, különös figyelemmel azokra a rendelkezésekre, amelyek az anyagi és erkölcsi megbecsülést - beleértve a nyugdíjba vonulók megbecsülését is - emelve továbbra is vonzóvá teszik az ügyészi pályát. A jelentkező többletfeladatok jogi kereteinek kialakítására és finanszírozására is megoldást kell találnunk.
A magyar ügyészség alkotmányos feladatait továbbra is törvényesen, a lehető legmagasabb színvonalon fogja teljesíteni. (forrás: OS)
Külföldi visszhangok
A külföldi kritikák már élesebb hangnemet is megütnek. Werner Hoyer német külügyi államminiszter a következőképpen fogalmazott: "Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek"
Németh Zsolt, államtitkár haladéktalanul válasz-közleményt fogalmazott meg a "megdöbbentő" nyilatkozatra, mely a következők szerint látott napvilágot:
A magyar Külügyminisztérium megdöbbenéssel vette tudomásul a német külügyminisztérium államminisztere, Werner Hoyer által közzétett közleményt a magyar alkotmány elfogadásáról. A Hoyer államminiszter által tett észrevételek alapvetően magyar belpolitikai folyamatokat értékelnek. A Külügyminisztérium számára a nyilatkozat azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert az alkotmányozás folyamatáról a német külügyi vezetés, köztük Hoyer államminiszter is, több alkalommal is részletes tájékoztatást kapott. A tájékoztatás során többször hangsúlyoztuk, hogy – Hoyer államminiszter állításaival szemben - az új alkotmány nem szűkíti a kisebbségek jogait, nem korlátozza a jogállamiságot és nem sérti a közös európai értékeket, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti azokat.
A fentieken túlmenően különösen elfogadhatatlan, hogy a nyilatkozat visszautal a médiatörvényre, amelyet a magyar országgyűlés az Európai Bizottság által megfogalmazott konkrét kifogások alapján módosított, ezzel is bizonyítva a közös európai értékek iránti elkötelezettségét.
Reméljük, hogy a jövőben, szem előtt tartva a magyar – német kapcsolatok intenzitását és baráti jellegét, nyilatkozatok helyett kétoldalú tárgyalások során sikerül eloszlatni az esetleges aggodalmakat.
alkotmány jogalkotás törvény országgyűlés bíróság ügyészség eu külföld társadalom
Még nem tag? Regisztráljon!