Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról

Vissza a hírekhez

Kik jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra?

A hivatali ügyintézők ma már fel sem kapják a fejüket, ha valaki azzal a problémával keresi meg őket, hogy „lejárt a tajkártyája”. Természetesen erről szó sincs, csupán az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságuk nem tisztázott, és valamely szolgáltatás igénybevételekor kaptak „piros lámpát”.

A társadalombiztosítás teljes körű szolgáltatásai igénybevételének feltétele, hogy az igénylő biztosított legyen. A hatályos jogszabály széles körben meghatározza a BIZTOSÍTOTTAK körét, mely kivonatosan az alábbiak szerint foglalható össze:

• az alkalmazottak
• a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagok
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatók
• álláskeresési támogatásban részesülők
• az egyéni és társas vállalkozók
• az egyházi személyek
• mezőgazdasági őstermelők
• az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók
• a választott tisztségviselőket
• a szövetkezetek vezető tisztségviselőit

A biztosítottakon kívül EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK:

• egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek,
• megállapodás alapján egészségbiztosítási járulékot fizetnek,
• jogszabályban meghatározott ellátásban (pl. táppénz, nyugellátás, TGYS, GYED, GYES, RSZS, rehabilitációs járadék, RÁT, ápolási díj, időskorúak járadéka) részesülnek,
• nevelési, oktatási, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói,
• szociális intézményben elhelyezettek,
• fogvatartottak,
• legalább 50 százalékban munkaképesség csökkentek, legalább 40 százalékban egészségkárosodottak,
• nyilvántartásba vett hajléktalanok,
• szolgálati időt nem keletkeztető nevelő szülői jogviszonyban állók,
• lakóhellyel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok, illetve lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok,
• hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szociálisan rászorult személyek,
• a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, és akiknek a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát.

Mi a teendő, ha „piros lámpát” kapunk?

Abban az esetben, ha a fentiek szerint valaki nem szerez jogosultságot, úgy első lépésben érdemes utánanézni, hogy megkaphatja-e a szociális rászorultságot igazoló hatósági bizonyítványt. Ezt a lakóhely szerinti települési jegyzőnél lehet kérelmezni. Akkor szerezhetünk ilyen módon jogosultságot az egészségügyi ellátásra, amennyiben a  családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (jelenleg 34.200 forint), egyedül élő esetén 150%-át (jelenleg 42.750 forint) nem haladja meg, és a családnak vagyona nincs.

Amennyiben a hatósági bizonyítvánnyal nem igazolható a szociális rászorultság, úgy járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ebben az esetben havonta kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A járulék fizetésére kötelezett magánszemély az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének keletkezését és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak a 09T1011 számú bizonylat benyújtásával. A fizetési kötelezettséget készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken vagy átutalással is lehet teljesíteni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az előzőekre fokozott figyelmet érdemes fordítani, mert a bejelentési és fizetési kötelezettség elmulasztása azt vonja maga után, hogy a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.