Eltűnik a RÁT, változik a segélyezés, új utak nyílnak a munkába

2010-11-13 09:30

Vissza a hírekhez

Nem is volt olyan régen, hogy a "RÁT" vagy épp az "RSZS" rövidítés a többség számára csak betűk értelmetlen összerakása volt, és azt sem értette meg mindenki, hogy mi is az "közcélúzás". Aztán ezek a fogalmak mindennapossá váltak. Megtudtuk, hogy a régi "szocsegély" már nem az, ami volt, hanem  a feltételektől függően vagy rendszeres szociális segély, vagy rendelkezésre állási támogatás, és ahhoz is gyorsan hozzá kellett szokni, hogy a rátosoknak bizony részt kell venni az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban, melynek lebonyolítása a foglalkoztatási terv szerint zajlott és zajlik most is. Röviden: ez volt az "Út a munkához program". Ez most véget érni látszik, mellyel új és kicsit más utak nyílnak a munka világába. Készül a "Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja".


A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tájékoztatást tett közzé a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításáról, mely szerint a közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt jár.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár. A benyújtott költségvetés 64 milliárd forintot tervez fordítani erre a célra. A települési önkormányzatok, és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett a program keretében a kis- és közepes vállalkozások is részesülhetnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból.

2011. január 1-től megszűnik a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, a keret felhasználását új kormányrendelet fogja szabályozni. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. Az önkormányzatoknál a közcélú munkavégzés támogatása megszűnik. Megszűnik továbbá a települési önkormányzatok „közfoglalkoztatási terv” készítésének kötelezettsége. Így az adminisztráció csökkentésével lényegesen egyszerűbbé válik a közfoglalkoztatás indítása.

A közfoglalkoztatás típusai

 Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő):
a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás

A közcélú foglalkoztatást váltó forma, amelynek keretében kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak foglalkoztathatók. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátására igényelhetik a támogatást egyszerűsített pályázati adatlapon a munkaügyi központ kirendeltségénél.

A kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokon túl olyan feladatok ellátása is tervezhető, amelyeket az önkormányzat rendeletében megjelöl. Ilyen lehet például, ha a szociális támogatásra, vagy gondoskodásra szoruló személy lakása, kertje rendben tartásában, vagy a személyéről történő gondoskodásban kéri az önkormányzat segítségét. A részletes szabályokat a közfoglalkoztatás támogatási rendjéről szóló kormányrendelet fogja tartalmazni.

Az aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpótló juttatásra jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamig foglalkoztathatóak ebben a közfoglalkoztatási formában, amelyért a minimálbér, illetve a garantált bérminimum felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. 

Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6 – 8 órás munkaidő):
Közérdekű célok programszerű támogatása

A közhasznú munkavégzés támogatása helyett a települési önkormányzatok, közfeladatot ellátó gazdasági társaságok, intézmények, vagy önkormányzati társulások pályázati úton kaphatnak támogatást kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához. 

A pályázati felhívás évente két alkalommal kerül meghirdetésre kirendeltségenként, országosan kialakított elvek alapján, de a munkaerő piaci helyzetnek, és a helyi adottságoknak megfelelően eltérő prioritásokkal. Egy pályázó egy naptári évben több pályázatot is benyújthat. Ha árvíz, vagy más természeti csapás indokolja, rendkívüli pályázat is meghirdethető a keret terhére.

A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak vonhatók be. Abban az esetben, ha a benyújtott pályázatban megjelölt munkakörre a kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a bérpótló juttatásra, akkor más álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása is támogatható.

A foglalkoztatás időtartama 2 - 12 hónap lehet, és napi 6 - 8 órás munkaidőben történik. A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban a támogatás intenzitása 70-100 % mértékű lehet. A munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20 %-ának mértékéig.

A vállalkozások közmunka támogatása
A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás csak az előző évi statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva többletfoglalkoztatásra igényelhető. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható, melynek mértéke elérheti a munkabér és járulékainak 70%-át.
Országos közfoglalkoztatási programok
Az országos szintű pályázatos támogatásokat éves programokra tervezzük munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként vizsgáljuk a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás lehetőségét.

Bérpótló juttatás a rendelkezésre állási támogatás helyett

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás (BPJ) váltja fel. A bérpótló juttatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a bérpótló juttatás összegének 20%-a.

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A bérpótló juttatásban részesülő személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműködni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet – kell igazolni. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Megszűnik a 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők kötelező képzésben való részvételi kötelezettsége.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára



Címkék
jogalkotás   szociális   segély   munka   törvény   önkormányzat   rendelet   kormány   közfoglalkoztatás  

Hozzászólások:
Balogh Béláné 2012-02-04 19:05
Sajnos erre mondom én hogy az árvát még az ág is húzza.a polgármesteri hivatal azért nem vette be a papírodat,mert a férjed dolgozik,és ha ki számolod hogy 3-man vagytok egy családban,ez tul haladja a lét minimumot.viszont a polgármesteri hivatalnak kötelező felvennie illetve foglalkoztattni.a 28500ft-ról meg csak annyit,hogy már le csökkentették a rátot mivel ez az állam ki tűzése voltés nem a hivatalé az uj összeg pedig ennyi.22800.remélem segítettem.Baloghné
vica55 2012-01-27 15:47
2012 január 02-tól nem kapom a 28.200,-Ft-ot, elmentem a Polgm.Hiv. Szoc.osztályázához, de szociális segély,illetve közmunkát sem kaptam.
Az aktív korúak ellátás... forma nyomtatványt és a csatolt papírokat be sem vették,mivel a férjem dolgozik : nettó: 83.000,-Ft-ot keres, a nagykorú fiam munkanélküli (ez nem számít)s így a kettőnk jövedelme magas erre hivatkoztak!!!!
Akkor Én mit kaphatok (57 éves vagyok) milyen ellátást, vagy munkát!!!??
36,5 évet dolgoztam, se nyugdíj, se felvilágosítás, se munka, se segítség !!!!!!
Mit tudok csinálni,ebbe kérem az Önök segítségét!!!!!
Vica 57 éves
Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie!
Még nem tag? Regisztráljon!
  • Hírlevél feliratkozás
Név:
E-mail:

Hozzászólások

További hozzászólások