Schmitt Pál javaslatai a Magyar Köztársaság Alkotmányának elkészítéséhez

Vissza a hírekhez

"Javaslatok a Magyar Köztársaság Alkotmányának elkészítéséhez

I.

A kereszténységre való utalás az Alkotmányban

Európában az államiság és a kereszténység egymásra hatva alakította ki gondolatrendszereit közösségeik szolgálatára. A legteljesebb értelemben vett magyar államiság a kereszténységnek a világi államra gyakorolt hatása folytán szilárdult meg, s mint erkölcsi útmutató töltött be rendkívül fontos szerepet az évszázadok során.

Áttekintettem az Európai Unió államainak alkotmányait, és azok alapján leginkább a lengyelhez hasonló gondolat beépítését tartanám megfontolandónak az alaptörvény előbeszédébe: a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket.

II.

A magyar nyelvről

A magyar köznyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezőeszköze. Csak az a nemzet képes mások értékeit tisztelni, amely tudatában van saját értékeinek, és azokhoz méltóképpen viszonyul.

Tájékozódva a mai magyar nyelv állapotáról és szembesülve európai uniós kulturális bizottsági munkám során a nemzeti nyelveket veszélyeztető irányzatokkal, javaslom, hogy fontolják meg annak rögzítését a készülő alaptörvényben, hogy a magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek.

III.

A családokról és a gyermekekről

A férfi és nő szeretetén alapuló család a társadalom alapegysége, a gyermek pedig a társadalom különösen védendő tagja, Magyarország és az egységes magyar nemzet jövőjének záloga. Magyarország népessége a hivatalos adatok szerint tízmillió alá csökkent, azonban fontos leszögezni, hogy a demográfiai probléma nem csak gazdasági okokra vezethető vissza. Elveszni látszik ugyanis a családnak mint alapvető társadalmi közösségnek a kiemelt szerepe közgondolkodásunkban.

A családot mint egységet, a gyermeket mint egyént kell kiemelt védelemben részesíteni. A család elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogokkal rendelkező intézmény, mely a társadalom természetes, elsődleges és alapvető közössége.

Az európai alkotmányok jelentős része (pl.: a német, a lengyel, az ír, a portugál, a spanyol, a szlovák és a szlovén alkotmány) ezen az elvi alapon állva nyilvánítja ki a gyermekek és a család védelmével kapcsolatos tételeket.

A Magyar Köztársaság Alkotmányában javaslom megfontolni annak rögzítését, hogy a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint a Magyar Állam szerepe, hogy az anya és az apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat. Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni.

IV.

Az élethosszig tartó tanulás támogatása

A magyar tudományos eredmények, a teremtő elme, a találékonyság és alkotókészség miatt is megbecsült nemzetünk és országunk világszerte. A folyamatos képzés és önképzés nem csupán az egyén boldogulásának és érvényesülésének záloga, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy életünk során megőrizzük szellemi frissességünket, a világ eseményei iránti fogékonyságunkat.
A látókör kiszélesedéséhez vezet, ha az ember iskolás évei után sem zárkózik el az új ismertek befogadásától, és erre irányuló készségeit tudatos fejlesztéssel ébren tartja, így mindenki részese lehet a jövő tudásalapú magyar társadalmának.

Ezen állami szerepvállalás jegyében megfontolásra javaslom rögzíteni Alkotmányunkban, hogy a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását.

V.

A sportolásról

A magyar társadalom tagjainak életminősége, az ország és nemzeti közösségünk egészségi állapota számottevő mértékben függ attól, hogy az egyén mennyi időt fordíthat fizikai erőnlétének jobbítására. A sportolás a munkaerő újratermelésének és az egészség megőrzésének hatékony módja, és szociális szempontból oly fontos közösségek megteremtésének színtere, a fiatalok nevelésének hatékony eszköze, mely a mindennapi életben hasznosítható készségek és képességek elsajátítását teszi lehetővé.

Javaslom megfontolásra, hogy készülő Alkotmányunk - a görög és a portugál alkotmányhoz hasonlóan - tegye egyértelművé, hogy a Magyar Állam minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését. E témával a Lisszaboni Szerződés is foglalkozik, mely a sportot nem csupán a nevelés eszközének, hanem a szociális kiegyenlítődés elősegítőjének is tartja.

VI.

A Szent Korona

Az elmúlt, több mint ezer esztendős történelmünk során és ma is, a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt, mely nemzeti összetartozásunk jelképe.

A Szent Korona szerepeltetésének lehetőségére a készülő Alkotmány előbeszédében javaslom megfontolni az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésen elhangzott megfogalmazást: A Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe."

Forrás: OS, Államfői Hivatal