A 112-es segélyhívó szám működéséről

2011-04-23 10:10

Vissza a hírekhez

A 112-es egységes európai segélyhívó szám – szemben a külföldi tapasztalatokkal – Magyarországon nem hozott mélyreható és átfogó változást a segélyhívások kezelésében, kialakítása és szervezése nemhogy nem mozdítja elő az egységes szemléletű segítségnyújtást, hanem esetenként kifejezetten megnehezíti azt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2002 óta rendszeres vizsgálataiban nem tapasztalt érdemi javulást. A 112-es segélyhívó működését Szabó Máté ombudsman egy teljes nap segélyhívásainak felvételei alapján ismét elemezte, és megerősítette a korábbi fenntartásokat.


A segélyhívásokat – ha mobil telefonról érkezik a segítségkérés – a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletén fogadják, onnan kapcsolják a területileg illetékes rendőri, mentős, tűzoltó vagy katasztrófavédelmi szervet. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese már egy kilenc évvel ezelőtti jelentésében megállapította, hogy „a riasztási rendszer jelen formájában – a rendszerben meglévő áttételek nagy száma, és az ennek következményeként előforduló indokolatlan késedelem miatt – az élethez, a tulajdonhoz, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot közvetlenül veszélyezteti, továbbá az állam nem tesz eleget maradéktalanul objektív alapjogvédelmi kötelezettségének”. Ez a helyzet az első vizsgálati jelentés óta máig nem változott alapvetően.

Az ombudsmani jelentés ismét megfogalmazza azt, hogy a riasztási lánc áttételei a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamot indokolatlanul többszörösére növelik. Az átkapcsolások miatt a hívó félnek több híváskezelővel is beszélnie kell, miközben a lehető leghamarabb szükség volna a segítségre. Arra sincs biztosíték, hogy az átkapcsolás helyén fogadják a hívást. A rendőri szervek belső kommunikációja, azaz annak hiánya is hátráltathatja a beavatkozást, mert – mint a vizsgált nap hívásaiból kiderült – a rendőrség híváskezelői a segélykérés átkapcsolása után nem rendelkeznek információval a foganatosított intézkedésről, valamint annak eredményéről – hacsak utána nem keresnek a Robotzsaru névre hallgató rendszerben. Az intézkedés utóéletének ismerete nélkül az egész procedúra újra kezdődik, ha bármilyen újabb fejlemény hatására a bejelentő újra a segélyhívót tárcsázza. Az ombudsman megállapítása szerint ilyenkor nem az ügyeletes rendőr hibázik, ő betartja a belső szabályokat, tehát egyértelmű, hogy a rendszerrel van a probléma.

Az egyik legnagyobb gondot továbbra is a segélykérő helyének pontos meghatározása jelenti, pedig 2003 óta törvény garantálja, hogy a mobiltelefon-szolgáltatóktól ilyen esetekben lehet kérni a hívó helyzetét. A mentőszolgálatnál például ezt a hiányosságot a bejelentő visszahívásával igyekeznek ellensúlyozni, ám előfordul az is, hogy a mentősök a központi ügyelettől nem kapják meg a hívó telefonszámát. További probléma, hogy a mentésirányítók és a rendőrök, mentősök egymás közötti kommunikációja is a segélyhívásoknak szánt hálózatot terheli, a hatalmas mennyiségű belső beszélgetés adott esetben szintén akadályozhatja a segélyhívások fogadását. A vizsgált napon csaknem kétszáz olyan hívást rögzítettek, amelyben az ügyeletes egy másik rendőrrel – főleg szolgálati, de esetenként magánügyekről – beszélt, így egyértelműen megállapítható, hogy a segélyhívásokat a hagyományos rendőrségi ügyeleti tevékenység részeként, nem pedig elkülönítve fogadják, illetve kezelik.

Szabó Máté ombudsman megállapításaival és a segélykérő megsegítésének javaslatával a Kormányhoz fordult. Az ombudsman teljes jelentése, benne a kifogásolt konkrét példákkal a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201004879.rtf oldalon olvasható.

Forrás: Ombudsman



Címkék
közlemény   ombudsman   társadalom   vizsgálat  

Hozzászólások:
Denton 2011-04-24 00:06
Tényleg hihetetlen.
Mobilszolgáltatótól alapból le tudnák kérdezni, hogy hol van, és az alapján a megfelelő helyre kapcsolni. Vezetékes telefonnál szintén minimum város pontossággal megállapítható.






Hozzászólások

További hozzászólások