A 2009. évi SZJA bevallás kiemelt kérdései

2010-03-02 13:00

Vissza a hírekhez

(részlet az APEH tájékoztatójából, mely letölthető ITT is)

A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következő három lehetőség közül választhat: önadózóként benyújtja a 0953-as bevallást, az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást nyújt be, a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását. Az egyéni vállalkozónak nincs választási lehetősége, a törvény előírása szerint a 0953-as bevallás benyújtására kötelezett. Ilyen kötelezettsége más magánszemélynek is lehet a törvényben meghatározott esetekben.


Az előző évhez hasonlóan a 0953-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékát. Továbbá ebben az évben is visszaigényelhető a bevallásban a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont járulék összege.

A 0953-as bevallás benyújtására előírt határidők a következők:

  • az egyéni vállalkozóknak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek 2010. február 25-éig
  • az előző pontban nem említett magánszemélyeknek 2010. május 20-ig kell benyújtaniuk a bevallást.


A bevallás, az egységcsomagban található borítékban 2010. május 20-áig díjmentesen postára adható.

Változott a korábbi években megismert adótábla, a 18%-os adókulccsal számított jövedelemrésze, amely 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedett. A hatályba lépő törvényt 2009. július 1-től kell alkalmaznia a munkáltatónak, még pedig visszamenőleges hatállyal, tehát a teljes adóévre vonatkozóan. Az 1,9 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelemrész utáni adókulcs nem változott, 2009. adóévre is 36% maradt.

Emelkedett a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő része 120 ezer forintról 180 ezer forintra.

Az árvaellátásra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíj (2006. december 31-ét követően megszerzett) visszamenőleges hatállyal adómentes bevételnek minősül. A bevallott ellátást, a megfizetett adót önellenőrzéssel rendezheti a magánszemély és a megfizetett adót visszaigényelheti.

Megszűnt a 35%-os osztalékadó, ezért a 25%-os osztalékadót a 2008. évre jóváhagyott osztalékra is lehet alkalmazni.

Az adózók a 2009. adóévre vonatkozóan is élhetnek a kedvező részletfizetési lehetőséggel. A szabály szerint, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásban befizetendő kötelezettségként megállapított 100 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját havi egyenlő részletekben, legfeljebb négy hónap alatt pótlékmentesen megfizetheti.

A 2009. évről benyújtandó bevallásban teljesen új felépítésben található meg az adókedvezmények kiszámításához felhasználható lap (0953-01), tekintettel arra, hogy a 2009. évben megváltozott a legtöbb kedvezmény érvényesítésének számítási módja. A legtöbb kedvezmény (összevont kedvezmények) esetében a kedvezményre jogosító befizetéseket kell összesíteni (adókedvezmény alapja) és ezen összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft vehető igénybe akkor, ha a magánszemély éves bevallásköteles jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg. E feletti jövedelem esetén, 3 900 000 Ft bevallásköteles jövedelmig csökkentett összegben lehet a kedvezményt érvényesíteni.

A visszaigényelhető adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-jétől kaphatják meg az adózók. Előnyösebb helyzetben lesznek továbbra is azok az adók, akik elektronikusan teljesítik a bevallási kötelezettségüket, mert részükre korábban, már 2010. február 1-jétől kiutalható a visszajáró összeg. A magánszemélynek továbbra sem kell nyilatkoznia az állami adóhatóság felé az esetleges köztartozásairól, ha a bevallása szerint visszajáró összeg kiutalását kéri. Ettől függetlenül az adóhatóság az adóbevallás szerint visszajáró összeg kiutalását csak abban az esetben teljesítheti, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Az előző évhez hasonlóan a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi. Így az a magánszemély, aki egyszerűsített bevallást ad, vagy az adóhatóság közreműködése nélkül készíti el a bevallását, a nyomtatvány megfelelő lapjának kitöltésével rendelkezhet az általa megjelölt kedvezményezettek javára.

A 0953-as bevallás vagy az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén akkor küldhető el a rendelkező nyilatkozat a nyomtatvány részeként, ha az adóbevallást a magánszemély saját maga készíti el, vagy ha az adóbevallás elkészítésével megbízott képviselő meghatalmazása a rendelkező nyilatkozat megküldésére is kiterjed.

Lehetőség van arra is, hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallással vagy az adóhatóság közreműködése nélkül benyújtott 0953-as bevallással együtt, de külön lezárt (az adóazonosító jelével ellátott) borítékban küldje el a rendelkező nyilatkozatát.

A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül lezárt (adóazonosító jellel ellátott) borítékban személyesen vagy postán, illetve elektronikus űrlapként elektronikus úton is eljuttatható az adóhatósághoz.

Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg. Ilyen esetben a rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékban legkésőbb 2010. május 10-éig kell átadni a munkáltatónak, aki (amely) 2010. május 20-áig eljuttatja azt az adóhatósághoz.

A 2009. évről benyújtott személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó 1+1%-os nyilatkozatok rendelkezését illetően, hogy a kedvezményezettekhez célba érkező felajánlásokról az adóhatóság tájékoztatja a felajánlókat. A tájékoztatás kizárólag elektronikusan történik. Az a magánszemély is kaphat tájékoztatást, aki nem elektronikusan nyújtotta be a bevallását, ha azt – az erre irányuló nyilatkozatával – külön kéri, és legkésőbb a tájékoztatás elküldéséig regisztráltatja magát.

Tipikus hibák a személyi jövedelemadó bevallások kitöltése során

  • A magánszemélyek, talán hihetetlennek tűnik, de a bevallás főlapján követik el még mindig a legtöbb hibát. Jellemzően, hiányzik az adózó aláírása a bevallásról.
  • Gyakran előfordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak minősül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.
  • Sokszor előfordul, hogy nem jelölik meg a bevallás főlapján, ha a visszaigényelhető összeget vissza szeretnék kérni adózók. Ebben az esetben nem beszélünk hibáról, csak azért említjük meg, mert utóbb, külön átvezetési nyomtatvány kitöltésével juthat adózó a pénzéhez, amit elkerülhetne, ha a bevallásán ezt az akaratát jelezné.
  • Gyakran előfordul, hogy adózó munkáltatójának nyilatkozott és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0953-as bevallását is, de erről nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját. Ezáltal felesleges procedúrának teszi ki magát a magánszemély, mert ilyenkor adóvizsgálattal kell megállapítani, melyik „bevallás” az érvényes, és előfordulhat visszafizetési kötelezettség megállapítása is.
  • Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként. Nem elég kiszámítani a „kedvezmény összegét”, az abból átutalni kért részt is fel kell tüntetni. Ennek hiányában a bevallást javítani kell és addig az összeg átutalására sem kerülhet sor.
  • Többen felejtkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is.


Címkék
adó   Apeh   bevallás   bevétel   szja   vállalkozó  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások