A családok támogatásáról szóló javaslatcsomagról

2010-05-25 10:31

Vissza a hírekhez

A családi pótlék ügyét központi helyen szerepeltető törvényjavaslat a tervek szerint módosítani fogja a családok támogatásáról szóló (Csjt.), valamint a gyámügy igazgatás kérdéseit szabályozó törvény (Gyvt.) egyes rendelkezéseit.


A tervezet értelmében az eddig családi pótlék néven ismert ellátás továbbra is megmarad, ám ezen belül két ellátás-típust különböztet meg: a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást, melyből egyidejűleg az egyik folyósítható.

Nevelési ellátásra jogosult a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, valamint a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig . Saját jogán jogosult nevelési támogatásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Iskoláztatási támogatásra lehet jogosultságot szerezni a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1 -jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti, továbbá megmaradnak a tervezet szerint a saját jogú ellátás lehetőségei is.

A jogszabálytervezet teljesen új eleme az iskoláztatási támogatás folyósítása és a tankötelezettség közötti kapcsolat szabályozása. 

A tervezet normaszövege szerint, ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a jegyző gyámhatóságként eljárva az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tízedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját arra, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a gyermekre tekintettel járó iskoláztatási támogatás teljes összegének hat hónap időtartamra természetbeni formában történő nyújtását. Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását hat hónap időtartamra, a döntést követ ő második hónap első napjával kezdődően kell elrendelni. Az iskoláztatási támogatás természetbeni formában történő nyújtását a feltételek ismételt bekövetkezése esetén újra el kell rendelni.

Az igen szűkszavú indokolás nem fűz további érdemi információt a javaslathoz, így továbbra is kérdéses, hogy mi a teendő azokkal a gyermekekkel, akik betöltötték 18. életévüket, de az adott évben még fennáll a tankötelezettségük. Ez esetben alkalmazhatatlan mind a szabálysértési törvény szerinti tankötelezettség elmulasztásának szankcionálása, mind pedig a tervezet kötelező védelembe vételéről szóló rendelkezései, hiszen ez esetben hiányzik az eljárás legfontosabb szereplője: a gyermek.

A törvényjavaslatot tárgysorozatba vették, tervezett hatályba lépése ez év augusztus 30.



Címkék
családi pótlék   családtámogatás   gyermek   jegyző   országgyűlés   támogatás   társadalom  

Hozzászólások:
Gálik András 2010-10-07 19:32
Kedves Gubacsi Kálmánné!

Panaszát csak nyugtázni és megérteni tudom, de tekintettel arra, hogy nem vagyunk hivatal, hivatalos szerv, csak egy közigazgatási fórum, tenni ellene nem tudunk.

A korhatár valóban 20 év alapesetben, de ezt is tekinthetjük egy "kedvezménynek", hiszen a tankötelezettség megszűnését követően még plusz 2 évet jelent, amivel támogatja a családot. Az viszont tény, hogy egy család megélhetését nem kizárólag az állami ellátások biztosítják, az csak kiegészítő jellegű, és az sem elhanyagolható tény, hogy feltételezhetően az állami költségvetés sem enged meg e téren több kiadást. A 20. életévig az érettségi megszerezhető és további tanulmányok kezdhetők meg, de el kell jöjjön az az idő is, amikor a "gyermek" saját lábára áll és pénzügyileg is önállósul, épp ezért az utána járó támogatások ideje is korlátokba ütközik.

Bízva abban, hogy az ebből adódó problémát sikerül Önöknek is megoldaniuk, kívánok minden jót!
iiidike 2010-10-07 18:25
Tisztelt cím!
Panasszal élünk amiért 20-éves kortól meg vonták a nappali tagozatos tanulóktól a családit hisz aki akar hagy tanuljon.20-évesig nem lehet éretségizni és szakmát tanulni miért nem maradhatott meg a régi rend? Olyan sokkba került az államnak? Kérjük állítsák vissza a 23-éves kor határt.
Válaszukat várom Gubacsi Kálmánné






Hozzászólások

További hozzászólások