A jelenkor kihívásaira ad választ az új Munka Törvénykönyv

2011-10-21 10:00

Vissza a hírekhez

Szerdai ülésén a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv és az igazságügyi rendszer újjászervezésével kapcsolatos sarkalatos törvények tervezetét. A most elfogadott új Munka Törvénykönyv tervezet javítja az ország versenyképességét, támogatja és helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat – fogalmazott Czomba Sándor a két tervezetről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón.


A Kormány szerdai ülésén tárgyalt és döntött az új Munka Törvénykönyvéről, valamint a bíróságok szervezetéről, igazgatásáról, a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló, továbbá az ügyészség szervezetéről és feladatairól, az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekről – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.

A Munka Törvénykönyvének tervezetével kapcsolatban elmondta: a Kormány elkötelezett az ország megújításában és ennek szerves része a munka világának átszervezése, a foglalkoztatás bővítése. A tervezet részleteit a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.

Mint kiemelte, a dokumentum júliusi bemutatását társadalmi és szakmai egyeztetések követték, melyek során a Kormány minden érintett fél számára biztosította, hogy véleményezze azt. A több mint 300 javaslat beérkezése után kijelenthető, hogy a szakmai szervezetek egyetértenek az új szabályozás szükségességével – mondta Czomba Sándor. A beérkezett javaslatoknak a 99 százalékát beépítettük a tervezetbe, tehát a tervezet tartalmazza azokat a pontokat, amelyekben az elmúlt hetekben megegyezés született a munkaadói és munkavállalói oldal között – tette hozzá.

A munkavállalói és a munkáltatói oldal szempontjai is beépülnek

A megállapodások konkrétumairól szólva kiemelte: a védett kor intézménye megmarad és ez mind a nyugdíjkorhatár előtti öt évre, mind a gyermekes édesanyákra vonatkozik. A védettség, mint alapjog megmarad. A tervezetben az európai gyakorlatnál erősebb védettséget építettek be, azaz az öregségi nyugdíj előtt öt évvel a munkavállaló csak lényeges kötelezettségszegés, szándékos vagy súlyos gondatlanság miatt bocsájtható el.

A szabadságok kérdésével kapcsolatban elmondta: a mostani szabályozáshoz képest annyi változás történt, hogy a húsz nap alapszabadság és a tíz nap pótszabadság mellett eddig az alapszabadság negyedével rendelkezett a munkavállaló. Ez most hét napra módosul, tehát a munkavállaló számára pozitív elmozdulást eredményez – hangsúlyozta. Hozzátette: a továbbiakban legalább tizennégy napot egybefüggően kell kiadni a munkavállaló kérésére.

A tervezet a túlmunka tekintetében ugyancsak jelentős változást hoz. Kettőszázötven órára növekedne a munkaszerződésben és 350 óra lenne a kollektív szerződésekben – mondta az államtitkár. A műszakpótlékok tekintetében elmondható – folytatta -, hogy a jelenleg hatályos törvény nagyon leszűkítette a mozgásteret e kérdésben. A következő időszakban a munkavállalók és a munkáltatók felelősségére hagyatkozva sokkal szélesebb keresztmetszetben szeretnénk ezt biztosítani. Az éjszakai pótlékhoz semmiképpen sem kíván a tervezet hozzányúlni, a délutáni műszakpótlék kifizetésére pedig többféle lehetőséget biztosít a munkáltatónak.

Az igazságügyi rendszer újjászervezése

Az igazságügyi reformmal kapcsolatban a kormányszóvivő elmondta: a Kormánynak határozott álláspontja, hogy a törvények ereje és a törvények erejének érvényre juttatása, vagyis a bírósági szervezetek megerősítése, függetlenségük biztosítása az erős jogállam alapja. Az igazságügyi rendszer átalakításának egyik alapvető oka, hogy az állampolgárok úgy látják, az igazságszolgáltatás nem hatékony, a perek akár hosszú évekig elhúzódhatnak.

A részleteket az igazságügyért felelős államtitkár ismertette, aki elmondta: a négy törvényjavaslat vitáját november 3-án kezdheti meg az Országgyűlés és várhatóan november 21-én fogadhatja el, majd 2012. január 1-jén léphetnek hatályba.

A két bírósági törvény célja, hogy összeegyeztethetővé váljanak a bírósági hatékonyság és bírói függetlenség szempontjai – hangsúlyozta az Répássy Róbert. Rámutatott: az 1997-es bírósági szervezeti változások olyan "önigazgatási" modellt hoztak létre, amelyben a bíróságok szakmai és igazgatási vezetése egyesült, erről kiderült, hogy zsákutca, nem volt ugyanis átlátható és hatékony.

Az új törvényjavaslatok szétválasztják a szakmai és igazgatási vezetést azáltal, hogy a jövőben a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) elnöke lesz felelős a szakmai vezetésért, míg az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazgatási kérdésekben fog dönteni. Kiemelte: mindkét szervezet vezetőjét a parlament választja meg. A bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák végzik az ítélkezést, a legfőbb bírói szerv a Kúria lesz.

A jövőben - folytatta - nagyobb szerepet kap a bírói munkában a mobilitás is: olyan „mozgó” szakemberek dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel záros határidőn belül, ezáltal is gyorsítva a bírósági eljárásokat. Hozzátette: az áthelyezésért a bírák pótlékot kaphatnak majd, valamint olyan bírói munkaköröket hirdetnek meg, amelyek betöltésekor a bírák eleve vállalják, hogy három évig áthelyezhetőek.

Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozás alapjain nem változtat. Továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség - bár nem önálló hatalmi ág -, önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik majd a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség).

Forrás: kormany.hu



Címkék
bíróság   jogalkotás   kormány   munka   munkáltató   munkavállaló   törvény  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások