A lakcímbejelenéssel kapcsolatos hírek igazságtartalma

2010-05-11 10:27

Vissza a hírekhez

Az utóbbi napok híreiben hallhattunk a lakcímbejelentéssel kapcsolatos problémákról, az ezzel kapcsolatos „káoszról” és „társadalomkívülivé” válásról, melynek hátteréről a KözIránytű is beszámol.


A problémát egyes jogszabályok értelmezése vetette fel, nevezetesen a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) és a lakcím bejelentését szabályozó törvény (Nytv.) egyes rendelkezései.

A Tbj szerint:

„Belföldi:
1. a Magyar Köztársaság területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan.”

Az Nytv. megfogalmazásában:

„A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).”

A lefolytatott adatellenőrzés során kiderült, hogy hazánkban több mint 39.000 személy van, aki csupán tartózkodási hellyel rendelkezik, de bejelentett lakóhellyel nem. Az idézett jogszabályok értelmezése után azonban egyértelműen levezethető, hogy ezen személyek nem tekinthetők belföldinek.

Minisztériumi állásfoglalás szerint nem lehetne ennyi ilyen eset, ugyanis a jelenlegi jogszabályok értelmében nem fordulhatna elő, hogy az állampolgár kijelentkezik a lakóhelyéről, majd ugyanazt a lakcímet – egy új állandó lakóhely bejelentése nélkül – tartózkodási helyeként jelenti be. A Magyarországon élő polgár tehát a lakóhelyét újabb lakóhely létesítése nélkül nem szüntetheti meg. Az ezzel ellentétes – és egyébként országos gyakorlat – az állásfoglalás tartalma szerint törvénysértő.

A központi hatóságok a probléma feltárását követően a megoldást azonnal a jegyzőkre hárították, hivatkozva arra, hogy a nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni. A problémát ezzel a „központi nyilvántartó” KEKKH látszólag elegánsan meg is oldotta, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az eddigi gyakorlat a most kiadottaktól eltér, mely majd 40.000 embert érint, és amely nem feltétlenül a jegyzők hibás jogalkalmazásából adódik, azonban a jogszabály esetleges felülvizsgálatáról ez idáig még nem esett szó.

Mit tehetnek ez esetben a jegyzők? Annak érdekében, hogy ne valósuljon meg a „társadalomkívüli” állapot, a jogszabálysértőnek titulált bejegyzések törlése helyett megkereshetik a kizárólag tartózkodási hellyel rendelkezőket, hogy kérjék a lakóhelyként történő bejegyzését. (A lakcímbejelentéshez azonban a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges, mely egy albérlet esetében, lakóhely bejelentésénél akadály lehet.)

A híradások túlzó kijelentéseket tettek, amikor a fenti eljárás miatt alapjogok csorbulásáról, a segélyektől való elesésről beszéltek. Lakóhely hiányában – ugyan valóban hajléktalanná válhatnak egyesek – települési lakcím bejegyzésére lehetőség van, melynek birtokában továbbra is lehetőség van élni a szavazati joggal, de a szociális törvény is ismeri a hajléktalan fogalmát, mely nem rekeszt ki senkit az ellátásból.



Címkék
elektronikus   jegyző   jogszabály   közlemény   lakcím   társadalom  

Hozzászólások:
Gálik András 2011-07-01 10:37
Ehhez tudni kellene, hogy mit nyilatkozott a vagyonnyilatkozatában. Azt az ingatlant, amelyben életvitelszerűen lakik, nem lehet figyelembe venni a jövedelem vizsgálatnál, továbbá a bevallott vagyon értékéről is nyilatkozni kell, ugyanis értékhatár van a törvényben. Ha ezek alapján elutasították, és ezzel nem ért egyet, akkor érdemes a fellebbezését benyújtani.
inka66 2011-06-28 14:09
valamit nem értek ismerösöm esete lévén aktivkoruak ellátására lenne jogosult de álandő lakcimén ami haszonélvezettel terhelt közmü nélküli pár utcával arrébb tartozkodási hellyel rendelkezik most azzal utasitották vissza ellátását hogy vagyona van tehát aktiv koruak ellátása csak hajléktalan embereknek jár?mert van egy közmü nélküli ocska ingatlana ahol lakik és gondozza azt adja el?élje fel? utánna hajléktalan lesz de akkor is ki tudják játszani hogy nejárjon az ellátmány tehát egyszoval dögöljön meg ráadásul beteges is az illetö






Hozzászólások

További hozzászólások