A paragrafus az utcán hever - ki felel a közterületekért?

2010-03-06 14:45

Vissza a hírekhez

A közterületekről már a KözIránytű is több megközelítésből beszámolt korábban, de a közterületek rendje, a közbiztonság és a köztisztasági kérdések örök viták témáját adja. Jelen írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy  bemutassuk, hogy ingatlanunk határait elhagyva milyen közterületi szabályok betartására kell odafigyelnünk, hiszen bármerre is járunk, bármit is teszünk, egész biztosan találunk ide vonatkozó szabályokat, mert a paragrafusok valóban az utcán hevernek, kérdés, hogy átlépünk-e rajtuk, kikerüljük őket, vagy betartjuk azok iránymutatásait.


Természetes, hogy egy parkban sétálva nem az jut először az eszünkben, hogy mik azok a jogszabályi rendelkezések, melyeket ott is be kell tartanunk, pedig átfuthatna ez is gondolataink között, amikor a buszmegállóban elpöcköljük a csikket, a bokor tövébe dobjuk használt papír zsebkendőnket.

Viselkedjünk a közterületen – de hogyan?

A közterületen egyes tevékenységek akár a Büntető Törvénykönyvbe is ütközhetnek. Nem egyedi eset, hogy összefirkált, megrongált emlékművekkel találkozik az arra sétáló, mely tett akár rongálás is lehet. Aki tehát erre adja a fejét, annak azzal is tisztában kell, hogy legyen, hogy a büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénz-büntetés, ha a rongálás kisebb kárt okoz, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki nagyobb kárt okoz, kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás jelentős kárt okoz, kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

Számos közterületi magatartás szankcionálható szabálysértésként, persze ezek nagy része nem tipikusan előforduló eset, de bizony találkozhatunk a közerkölcs megsértésével, koldulással, veszélyes tárgyak elhelyezésével, és így tovább. Ezzel szemben napi rendszerességgel szembesülünk a köztisztasági szabálysértések körével, nézzük meg részletesebben miről is van szó itt.

Köztisztaság

Aki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, a felügyelete alatt lévő állat által az előbb megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, illetőleg nem a kijelölt lerakóhelyen rak le, vagy helyez el százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabály egyértelmű, de ezek betartása és betartatása vajon milyen hatékonyságú hazánkban? A probléma súlyát jobban nem is szemléltethetné más jobban, mint egy Dunakeszin élő elkeseredett olvasónk leveléből kiragadott részlet:

„Szeretnék választ kapni arra nézve, hogy jogom van-e tiszta, barátságos környezetben élni? Én mindent megteszek annak érdekében, hogy szedem a mások által eldobott mindenféle szemetet és viszem a szelektív gyűjtőbe. Kinek a feladata a tisztán tartása a játszótereknek, a parkoknak, az oszlopokon logó mindenféle hirdetéseknek, a fűn átgázoló autósoknak, a fűn parkoló autósoknak, a sok kutya ürülék nem összeszedése, az óvoda, iskola ajtóig behajtó autósok figyelmeztetése, az új játszótér tönkre tétele...”

A probléma tehát adott. A jogszabályok ugyan széles körben biztosítják az adminisztratív rendelkezéseket és tennivalókat, ám ennek végrehajtása súlyos elmaradásokat mutat.

Végső soron kinek a feladata a közterületek fenntartása, üzemeltetése?

Ha a válasz megadásánál valóban a célt és az odavezető utat, valamint a hosszú távú eredményességet tartjuk szem előtt, akkor azt kell mondanunk, hogy közös érdekről van szó. A települések közterületeit alapvetően a helyi önkormányzat köteles fenntartani, gondozni, tisztán tartani. Neki áll módjában szabályozni egyes közterületi magatartási formákat, vagy helyi szinten rendelkezni a közterületek igénybe vételéről, a közlekedési rend kialakításáról, a parkolási rendszerről. Figyelemmel kell lennünk azonban arra is, hogy a közterületeket – ahogy nevéből is adódik – mindenki azonos feltétellel használhatja, következésképpen, aki azt használja, bizony felelősséggel is tartozik érte. Az egészséges környezet, mint közös érdek tehát közös cselekedetet követel meg, mely a település minden lakójának kötelezettsége, és amely koordinálásában a helyi önkormányzatnak és a hivatalnak is oroszlánrésze kell, hogy legyen. Ahogy olvasónk fogalmaz:

„Valakiknek ez a munkája, feladata, és szigorúan követeljék meg a néptől, hogy élhető, szép városban tudjunk, boldogan élni!!!”

...és amire még figyeljünk

Egyre több önkormányzat él azzal a jogával, hogy helyi rendeletet alkot egyes közterületi szabályokról. Ha idegen településre tévedünk, jó, ha nyitott szemmel járunk. Érdemes minden esetben figyelni a parkolás helyi rendjét és díjait, továbbá nézzünk utána annak is, hogy korlátozták-e a településen például a közterületen történő szeszesital-fogyasztást vagy a dohányzást, mellyel kapcsolatos szabályok – valljuk be jogosan – egyre több helyen előfordulnak.

Amellett sem mehetünk azonban el szó nélkül, hogy az emberek nem „zárhatók” kizárólag paragrafusok börtönébe, nem „nevelhetők” a végtelenségig. Szomorú, ha az elsődleges cél az, hogy büntessünk minél többet, mert ezzel nem mindig léphetünk egyről a kettőre. Az emberek gondolkodása és hozzáállása, ami meghatározó. El kell érni, hogy meg se forduljon senki fejében, hogy a környezetét szennyezze a hulladékok, csikkek, üvegek felelőtlen eldobálásával úton, útfélen. Ezt pedig – ami nem először hangzik el – csakis közös erővel lehet elérni. Hosszú időt kell még megélni addig, amíg ez a helyzet javul, és elérjük azt, hogy a közterületi cselekedeteink ne legyenek nap mint nap a helyi hírek élén.



Címkék
bűncselekmény   közterület   köztisztaság   önkormányzat   rendelet   szabálysértés   törvény  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások