Adómustra

2010-02-07 10:00

Vissza a hírekhez

A személyi jövedelemadó fogalma és annak hiánya pénztárcánkban mindenki előtt ismeretes, sőt talán még a május 20-i bevallási határidővel is tisztában vagyunk legtöbben, de a részletek és az ez évi változások ennél szövevényesebb képet alkotnak. Rövid cikkünk keretében a teljesség igénye nélkül arra a néhány jelentős változásra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyet azoknak is érdemes ismerni, akik a munkáltatói adóbevallást választják.

Szuperbruttósítás

A „szuperbruttó” első hallásra valamiféle varázsszónak hangzik, de megérteni nem is oly nehéz. Jelentősége a személyi jövedelemadó (SZJA) adósávjának megállapításánál van. Ennek értelmében az adóalapba idéntől a ténylegesen megszerzett jövedelmen felül bele kell számítanunk a jövedelem után a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékot is, amely 2010-től 27% mértékű. Az így számított adóalapot figyelembe véve Ön is meg tudja becsülni, hogy mely adósávot kell figyelembe vennie a következők szerint.

SZJA adósávok

A személyi jövedelemadó sávjait ismerve állapíthatjuk meg jövedelmünk után számított adónk mértékét. Jelenleg kétsávos rendszer működik: 5 millió forintig az adó mértéke 17%, az a fölötti részt pedig 32%-os adó terheli. Fontos megjegyezni, hogy az adót nem a szuperbruttósított összegből, hanem – az eddigiekhez hasonlóan – a jövedelemből kell kiszámítani. A jelenlegi szabályozáshoz képest a jövő évben ez még kedvezőbben alakul majd, hiszen a 17%-os adóval számolhatunk egészen a 15 millió forintos adóalapig.

Adóterhet nem viselő járandóságok

A törvény szerint a legfontosabb adóterhet nem viselő járandóságok:

  • a nyugdíj, a baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
  • a gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a nevelőszülői díj;
  • az ápolási díj;
  • a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
  • a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kötelezően kifizetett díjazás, a kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére az ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a lakhatási támogatás, a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;
  • a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része;
  • az arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
  • az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;
  • a mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
  • a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a borravaló;
  • az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
  • a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá a Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a felsőoktatási ösztöndíj;
  • lakáscélú munkáltatói támogatás;
  • a szépkorúak jubileumi juttatása
  • a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.

Arra azonban ügyeljünk, hogy amennyiben adóterhet nem viselő járandóságon kívül más jövedelemmel rendelkezünk, úgy ezt is be kell vallani, függetlenül attól, hogy adót fizetni nem kell. Kizárólag adóterhet nem viselő járandóságok esetében (pl.: nyugdíj, ösztöndíj) nem kell adóbevallást készíteni.

Adójóváírás

Amennyiben a számított adónkat már ismerjük, meghatározhatjuk, hogy jogosultak vagyunk-e adójóváírásra. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100 forint lehet. Ennek feltétele, hogy az összes jövedelem az adóévben ne haladja meg a 3.188.000 forintot. Ha ezt a jogosultsági határt meghaladja a jövedelem, akkor az éves adójóváírás arra a része érvényesíthető, amely a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12%-át meghaladja.

Amennyiben részleteiben szeretné megismerni a személyi jövedelemadó szabályait, úgy a törvény hatályos szövegét megtekintheti IDE kattintva.



Címkék
adó   adójóváírás   adómentesség   adósáv   Apeh   bevallás   hivatal   munka   szja   szuperbruttó  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások