Alkotmánybírósági indítvány a hajléktalanok jogaiért

2011-12-09 10:00

Vissza a hírekhez

A magyar alkotmányossági és az európai emberi jogi normákkal sem egyeztethető össze a hajléktalanság jelenségét kriminalizáló szabályozás és az a felhatalmazás, amely parttalanul széles körben teszi lehetővé a rendészeti eszközök alkalmazását a közterületeken. Szabó Máté ombudsman előbb a szabályozás felülvizsgálatát kérte, de mert kizárólag elutasító válaszokat kapott, az Alkotmánybírósághoz fordult az alkotmányosan aggályos szabályozás megsemmisítéséért.


Az építési törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosítása felsorolja a közterület rendeltetési köreit és lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzatok az adott település közterületének „rendeltetésétől eltérő” használatát szabálysértéssé nyilváníthassák. A Fővárosi Közgyűlés e felhatalmazásra hivatkozva 2011 májusában rendeletet hozott arról, hogy szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja. Mindezeket követően a szabálysértési törvény 2011. december 1-jétől hatályos módosítása értelmében pedig az úgynevezett „életvitelszerű közterületen való lakhatás” tilalmának ismételt megszegése már szabadság-elvonással – elzárással – vagy százötvenezer forintos pénzbírsággal sújtható.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011 júliusában jelentésben állapította meg, hogy nem felel meg a jogállami követelményeknek az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a „rendeltetésszerű” közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására. Az ombudsman szerint az e felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot szankcionáló fővárosi rendelet sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát.

A diszkriminatív, célzottan a hajléktalanok ellen irányuló szankciók jogi szempontból is értelmetlenek és elfogadhatatlanok, az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára a folyamatos jogi fenyegetettség légkörét teremtik meg. A hajléktalanság, mint élethelyzet önmagában vett kriminalizálása eleve összeegyeztethetetlen az érintettek alapvető jogaival és a jogállami büntetőjog normáival. Az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos krízishelyzet, ami a legritkább esetben az érintett tudatos választása. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, nem rendelkeznek „magántérrel” – fejtette ki az ombudsman. A hatályos szabálysértési jogszabályokban szereplő konkrét tényállások pedig alkalmasak arra, hogy az illetékes hatóságok felléphessenek az alapvető együttélési szabályokat áthágó (például szemetelő, vagy garázda másokat zaklató) személyekkel szemben – legyenek azok hajléktalanok vagy nem.

Az országgyűlési biztos felkérte a belügyminisztert, hogy az építési törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítására és kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés 60 napon belül helyezze hatályon kívül a közterület-használatról szóló rendeletének aggályos rendelkezéseit. A javaslatra az ombudsman kizárólag elutasító választ kapott, ami után – végső eszközként – az Alkotmánybíróságtól kérte az alkotmányosan aggályos szabályozás megsemmisítését.

Az Alkotmánybírósági indítvány a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201006724Ai.rtf oldalon olvasható.

Forrás: Ombudsman



Címkék
AB   Budapest   hajléktalan   jogalkotás   közterület   ombudsman   társadalom  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások