Csökkent az iskolakerülések száma az iskoláztatási támogatás megvonásának köszönhetően

2011-09-06 10:00

Vissza a hírekhez

A kormány tavaly augusztusban átalakította a családi pótlékot nevelési és iskoláztatási támogatássá, melynek következtében lehetővé vált az 50 tanóránál többet igazolatlanul hiányzó diákok esetében az iskoláztatási támogatás felfüggesztése. A rendelkezés bevezetésével csökkentek az iskolai hiányzások a 2010/2011-es tanévben. A figyelem most először az iskolakerülésre és annak következményeire irányul.


A támogatás felfüggesztésének elsődleges célja az iskoláztatás elősegítése, az ösztönzés és a szülői felelősség erősítése. A fiatalok későbbi munkába állása, képzése, átképzése ma már szinte elképzelhetetlen a legalapvetőbb ismeretek elsajátítása és az iskolai végzettség megszerzése nélkül. Különösen érvényes ez a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, akik számára a tanulás az egyetlen kitörési lehetőség. A szülőknek és az iskoláknak ezért közösen kell elérniük, hogy a gyermekek érdeklődésüknek, tehetségüknek és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szükséges végzettségüket megszerezzék, majd később munkát találjanak és a társadalom adófizető polgáraivá váljanak.

Az első év tapasztalatai a hiányzások csökkenését mutatják, a 2010/2011-es tanévben összességében 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok. Területi eloszlásban a hiányzások tekintetében kiemelkedik Borsod (itt az összes kiskorú 0,9%-a – 1325 tanuló esetében került sor jogerős felfüggesztésre), Nógrád (0,7%, 249 tanuló), Heves (0,7%, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7%, 515 tanuló).

Az intézkedés indokoltságát alátámasztja az önkormányzati szabálysértési statisztika, mely szerint 2007. és 2009. évi adatok alapján megállapítható, hogy mind a szabálysértési eljárások, mind a pénzbírságot kiszabó határozatok száma emelkedett: 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25433 feljelentés érkezett, ezzel szemben 2009-ben 44361. Mindez egy olyan jogszabályi közegben, ahol a szankcionálást a helyi gyámhatóság döntésére bízták, ezért nem bírt egyetemes kötelező hatállyal. Ezzel szemben az elmúlt tanévben több, mint 31 ezer gyermek érte el a 10 igazolatlan órát, de figyelmeztetések hatására közülük „csak” 13289, alig több mint 40% érte el az 50 igazolatlan tanórát, ezt követően 7427 esetben függesztették fel az iskoláztatási támogatást jogerősen.

A statisztikák szerint az iskolai hiányzások a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb. A megelőzés és a figyelemfelhívás sikerét mutatja, hogy a tanulók csaknem felét sikeresen vissza tudták terelni az iskolákba, miután a 10. igazolatlan órát követően figyelmeztetésben részesültek. Azoknál a gyerekeknél, ahol jogerőssé vált az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, több mint 70% szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült.

Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akik családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak, akik, számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek.

Hogy mennyire közvetlenül és égetően összefügg az iskolakerülés és a munkanélküliség, jól mutatja, hogy ahol - az 50 órás hiányzás ellenére - nem lehetett elrendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ott az esetek csaknem felében az ok a felnőttkor elérése volt. Ezeknek a fiataloknak már most a munkaerőpiacon kellene elhelyezkedniük.

HÁTTÉR:


A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás

A családi pótlék kétféle támogatás, a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás összefoglaló elnevezése. A nevelési ellátás azon gyermekek után jár, akik még nem tankötelesek, a tankötelessé válás évének október 31-éig. Nevelési ellátás jár továbbá azon nagykorú, tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő személynek, aki közoktatási intézményben már nem folytat tanulmányokat. Az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel jár, valamint a tankötelezettség megszűnését követően arra a személyre tekintettel is, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Utóbbi esetben annak a tanévnek a végéig jár az iskoláztatási támogatás, amelyben a tanuló a 20. életévét, sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetében a 23. életévét betölti. A módosítás a családi pótlék összegét nem érinti.

A kormány azon családok esetében, ahol a szülők tankötelezettségből fakadó feladataikat nem teljesítik, 2010. augusztus 30-ai hatállyal megteremtette az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének lehetőségét.

Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, a jegyzői gyámhatóság első lépésként – az iskola jelzése nyomán – figyelmezteti a szülőt arra, hogy a tankötelezettség további nem teljesítése a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás felfüggesztését vonhatja maga után.

Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság – az iskola jelzése alapján – felfüggeszti az iskoláztatási támogatást. A jegyzői gyámhatóságnak e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével jár.

A megalapozott döntés érdekében a jegyzői gyámhatóság tárgyalást tart, amelyre meghívja a felfüggesztéssel érintett összes személyt, szerv képviselőjét, így a szülőt, a 14 évesnél idősebb gyermeket, a gyermekjóléti szolgálatot, a családgondozót, a közoktatási intézmény igazgatóját és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagját (védőnőt stb.). A tárgyalást megelőzően a gyermekjóléti szolgálatnak már fel kell keresnie a családot és – a közoktatási intézmény igazgatójának írásbeli véleményét kikérve – fel kell tárnia a tankötelezettség nem teljesítésének okait, javaslatot kell tennie a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására, valamint el kell készítenie a felfüggesztett iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó pénzfelhasználási tervet. A jegyzői gyámhatóság mindezek figyelembevételével dönt az iskoláztatatási támogatás felfüggesztéséről.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése határozatlan időre történik. Legalább háromhavonként (3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként) azonban a jegyzői gyámhatóságnak felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is indokolt-e a felfüggesztés, azaz a gyermek helyzete rendeződött-e, teljesíti-e tankötelezettségét. A jegyzői gyámhatóság csak akkor szüntetheti meg a felfüggesztést, ha a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek a tankötelezettségét teljesítette.

Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének ideje alatt a Magyar Államkincstár a támogatást nem a szülőknek, hanem a települési önkormányzat részére nyitott családtámogatási folyószámlára utalja át. A felfüggesztés megszűntetésekor az összegyűlt iskoláztatási támogatást – az eseti gondnok közreműködésével – természetben kapja meg a gyermek, a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek esetében a felfüggesztés időtartama alatt az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részletes módszertani útmutatót készített, amelyet megküldött a szociális és gyámhivatalok részére. Az útmutató teljes terjedelmében letölthető innen.

Forrás: Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság, kormany.hu



Címkék
családi pótlék   gyermek   gyermekvédelem   iskola   jegyző   kedvezmény   szabálysértés   támogatás  

Hozzászólások:
Denton 2011-09-06 10:22
A cél nemes, kár, hogy többet árt.
Mert most a problémás gyerekek a suliban teszik tönkre a többi gyerek idejét, tanulását, azzal, hogy bent rendetlenkednek. A törvény nem írja elő, hogy a családi pótlék fejében viselkedniük is kell ugyebár.

Így kijelenteném, hogy ez így hígf......






Hozzászólások

További hozzászólások