Dr. Virág Rudolfot kérdeztük a kisebbségi önkormányzati választásról

2010-06-15 14:00

Vissza a hírekhez

A 2010. évben sor kerül ősszel a kisebbségi önkormányzati választásokra is. A települési kisebbségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki többek között megfelel annak a feltételnek, hogy a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, és a kisebbséghez tartozását nyilatkozatával vállalja. A kisebbségi önkormányzati választást akkor tűzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen az adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30 főt.


Látható tehát, hogy ez a létszám nagyobb erőfeszítés nélkül elérhető. Kérdésként merül fel, hogy van-e valamilyen kontroll a nyilatkozatok tartalma felett, avagy bárki kénye-kedve szerint vallhatja magát valamely kisebbséghez tartozónak? Előfordulhat-e az, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatok alapján végül kisebbségi önkormányzatok alakuljanak meg, akár tömeges jelleggel is az ország több településén, mindenféle valós kisebbségi érdekképviselet nélkül, csorbítva ezzel a választás komolyságát?

A KözIránytű érdeklődésére dr. Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője a következő tájékoztatást adta:

„A magyarországi kisebbségeknek Alkotmányban és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben biztosított joga a kisebbségi önkormányzatok létrehozása. A törvény szerint az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, hogy kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítsa. A kisebbségi választói jegyzék funkciója így kettős. Egyrészt garantálnia kell, hogy aki nem felel meg a választójog feltételeinek, ne vehessen részt a választásban. Másrészt azonban biztosítania kell azt is, hogy mindenki, aki megfelel a választójogra vonatkozó feltételeknek, - döntése esetén - mindenképpen részt vehessen a létrehozni kívánt testület(ek) tagjainak megválasztásában.”

Az OVI vezetője továbbá elmondta, hogy a korábbiakhoz képest szigorodtak a kisebbségi választáson való választójog szabályai, hiszen a régi jogi szabályozás értelmében valamennyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkező polgár választójoggal rendelkezett a kisebbségi választáson is. A szabályozás változtatásának célja az volt, hogy a kisebbségi önkormányzatokat valóban kisebbségi választópolgárok válasszák, legitimitást biztosítva a megválasztott testületeknek.

„Fenti cél érdekében a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának szabályairól szóló hatályos jogi szabályozás jelenleg is tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek – korlátok felállításával – igyekeznek elejét venni a kisebbségi önkormányzatok létrehozásával kapcsolatos visszaéléseknek. Ilyen korlátozás, hogy a választópolgár nem automatikusan kerül fel a választói névjegyzékre, hanem előzetesen – a szavazás napjától időben elkülönülten – kérnie kell felvételét a kisebbségi választói jegyzékbe. A kisebbségi szavazásra továbbá településenként önálló, elkülönült szavazókörben kerül sor.” – tette hozzá dr. Virág Rudolf.

Az előző felvetéshez kapcsolódóan a KözIránytű arra a kérdésre kereste a választ, mely arra a problémára szeretne rávilágítani, hogy a nyilatkozattétel rendje négy évvel ezelőtt is hasonló volt, azonban az akkor nyilatkozatot leadók négy év multával most akár más kisebbséghez tartozónak is vallhatják magukat. Ez esetben egy olyan adatról van szó, mely elviekben az idő múlásával nem változhat, de technikailag ennek semmi akadálya nincs. Ez ismételten felveti, hogy a névjegyzékbe vétel előkészítésének jelenlegi, és egyben nem éppen költségkímélő módja mennyire szolgálja a választás és a kisebbségi önkormányzatiság alapvető célját.

Az OVI vezetője tájékoztatása szerint: „A kisebbségi választói jegyzéket a 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választás után az eredmények jogerőre emelkedését követően haladéktalanul meg kellett semmisíteni a választási szerveknek. Tekintve, hogy így a polgárok esetleges kisebbséghez tartozásáról nincsen adata a választási szerveknek, nincs lehetőségük annak vizsgálatára, hogy a polgárok nyilatkozata egyezik-e az előző választáson megtettel.” Megállapítása szerint „a törvény számos garanciát állapít meg a települési kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítása tekintetében”.

A jogszabályok és az OVI tájékoztatásának birtokában a jogi szabályozás valóban egyértelmű, korlátokat és szigorú rendelkezéseket állítva biztosítja a választójogot, ám a kisebbséghez tartozásról szóló önkéntes nyilatkozat továbbra is gyenge pontja lehet a rendszernek, mely azonban a jogszabályok helyénvaló alkalmazásával és a választáshoz való felelősségteljes hozzáállással működőképes és eredményes lehet.



Címkék
jogszabály   kisebbség   névjegyzék   nyilatkozat   önkormányzat   országos választási iroda   választás  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások