Emberkereskedelem: mit tehet az EU?

2010-06-14 10:35

Vissza a hírekhez

A képviselők június 10-én a tagállamokból meghívott specialistákkal és nemzetközi szervezetek szakértőivel tanácskoztak az emberkereskedelem elleni súlyosabb szankciókról szóló javaslatról. A jelenleginél sokkal szigorúbb eszközökkel kellene az embercsempészeket kézre keríteni és az áldozatokat védeni – vélik a szakértők. A vita résztvevői a jelenséget modern rabszolgatartásnak nevezték.


Az Európai Bizottság becslései szerint évente több százezer embert csempésznek az Unióba határain kívülről, illetve a tagállamok területén. Az áldozatok körülbelül 79 százaléka nő vagy fiatalkorú lány.

A szocialista, svéd Anna Hedh a megnyitó beszédében azt mondta: „bár a rabszolgaságot már rég eltörölték, nőkkel és gyermekekkel még napjainkban is kereskednek. Az emberkereskedelem az emberi jogok durva megsértése, aminek európai fennállásával naponta meg kell küzdenünk”.

Különösen a nőknek és a gyermekeknek kellene feltétel nélküli támogatást nyújtani – olvashatjuk az EP februárban elfogadott állásfoglalásában.

Az emberkereskedelem tágabb értelmezése

A Bizottság 2010. március 29-én tette közzé az emberkereskedelem elleni hatékonyabb küzdelemről és a sértettek jobb védelméről szóló javaslatát. A témával az EP-ben a szocialista, svéd Anna Hedh és a néppárti, szlovák Bauer Edit foglalkoznak. „Valódi felelősségünk van, ezért fontos, hogy legyen európai stratégia” – mondta Bauer Edit.

A javaslat a jelenséget tágabban értelmezve az embercsempészet fogalmába olyan kizsákmányolási formákat is belefoglal, mint például a kényszerített koldulás. Ez a visszaélési forma a gyermekeket jobban veszélyezteti, illetve a helyzetüket még tovább ronthatja a szülői bűnrészesség.

A javaslat szerint – többek között – a szexuális visszaélés, a munkára kényszerítés (beleértve a házimunkát is), az illegális szervkereskedelem valamint a törvénytelen örökbefogadás is az emberkereskedelem tárgykörébe tartozik.

Alacsony kockázatú bűncselekmény

A fegyverkereskedelem és a drogkereskedelem után az embercsempészet a szervezett bűnözés harmadik legjövedelmezőbb tevékenysége és ráadásul kisebb kockázattal bír. Az Europol szekértője Steve Harvey azt mondta, „az európai környezet nem elég fenyegető az emberkereskedők számára ahhoz, hogy kétszer is meg kelljen gondolniuk a bűncselekmény elkövetését”.

Egy másik könnyítő tényező az európai határok nyitottsága. Steve Harvey hozzátette: „öt évvel ezelőtt még könnyebb volt a térképen nyomon követni az embercsempészeket. Schengen határnyitása megkönnyítette az embercsempészek dolgát”.

A szolgáltatások igénybe vétele is büntetendő

Martina García Aranda a spanyol elnökség nevében elmondta, az új jogszabály azokat is szankcionálná, akik embercsempészet áldozatainak szolgáltatásait igénybe veszik.

A vélemények megoszlottak arról, hogy büntessék-e az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szexuális szolgáltatások vásárlóit. Egy svéd rendőrség emberkereskedők ellen nyomozó osztályán dolgozó rendőr, Mats Paulsson azt mondta, Svédországban az utóbbi gyakorlat csökkentette a keresletet.

Forrás: Európai Parlament



Címkék
bűncselekmény   emberkereskedelem   eu   európai parlament   jogalkotás  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások