Felülvizsgálják az európai atomerőművek biztonságát

2011-03-18 10:00

Vissza a hírekhez

A fukusimai atombaleset után Európában heves vita alakult ki az atomerőművek biztonságáról. Néhány tagállam már döntött arról, hogy felülvizsgálja atomerőműveinek biztonságát, és bezárja a régieket. Március 16‑án Günther Oettinger energiaügyekért felelős európai biztos a környezetvédelmi szakbizottság ülésén vitatta meg a kérdést az EP‑képviselőkkel. A találkozón szóba került az uniós energiapolitika jövője is.


Oettinger elmondta, hogy a Tanács keddi ülésén eltérő véleményeket fogalmaztak meg a tagállamok az atomerőművek biztonságával kapcsolatban, egyetértettek viszont abban, hogy szükség van az erőművek biztonságának felülvizsgálatára.

De közös megegyezés volt arról, hogy szükség van a biztonság felülvizsgálatára. „Stressztesztnek vetjük alá az EU‑ban található 143 atomerőművet. Megvizsgáljuk, hogy mi történne áramkimaradás, földrengés, áradás, repülőkatasztrófa, kiber- vagy terrortámadás esetén” mondta Oettinger.

A Bizottság a következő hetekben kezdi el kidolgozni azt a szempontrendszert, amely alapján a biztonsági vizsgálatokat elvégzik. A normákat júniusra véglegesítenék, a teszteket az év második felében végeznék el. A vizsgálatba a partnerországokat is bevonják.

Jo Leinen német, szocialista képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke üdvözölte, hogy az EU vezetői gyorsan reagáltak. Kíváncsi volt azonban arra, hogy mit tehet a Bizottság, hiszen nem a Bizottság hatáskörébe tartozik a kérdés. Hozzátette, hogy ideje lenne felülvizsgálni az Euratom‑szerződést is.

Karl‑Heinz Florenz német, néppárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy a történtek fényében milyen jövő vár a klímapolitikára, lesznek‑e kötelező hatékonysági célkitűzések.

Chris Davies liberális, brit képviselő arra figyelmeztetett, hogy nem lenne szerencsés, ha a japán események tükrében az EU feladná azt a célkitűzését, hogy energiatermelése egyre kevésbé függjön a széntől és más fosszilis energiaforrásoktól.

Carl Schlyter zöldpárti, svéd képviselő arra volt kíváncsi, hogy a Tanács fontolóra vette‑e azoknak a régi reaktoroknak a bezárását, amelyek nem rendelkeznek a legújabb biztonsági rendszerekkel. A stressztesztekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy annak az egész energiatermelési láncra, a szállításra és az atomhulladék kezelésére is ki kell terjednie.

A képviselők kíváncsiak voltak arra is, hogy milyen forrásokkal lehetne helyettesíteni az atomenergiát, és szükséges-e egy európai moratórium bevezetése a stressztesztek végrehajtása előtt. Felmerült az is, hogy a Bizottság kérheti-e a tagállamokat arra, hogy mielőtt bármilyen döntést hoznak, várják meg a szakértői és technikai véleményeket. Arra is kíváncsiak voltak a képviselők, hogy hosszabb távon lehet‑e atomerőművek nélkül csökkenteni a szén‑dioxid‑kibocsátást, és van‑e lehetőség adót kivetni az atomerőművekre, amelyből a megújuló energiaforrásokat lehetne finanszírozni.

A felvetésekre válaszolva Günther Oettinger elmondta, hogy Brüsszel csak tanácsokat adhat a tagállamoknak. Jelenleg az elektromos áram harmadát atomerőművek termelik meg az EU‑ban. Ha 2050‑re az EU szeretné megvalósítani azt a célkitűzést, hogy 80%‑kal kevesebb szén‑dioxidot bocsát ki, akkor ezt csak úgy lehet elérni, ha az energiatermelés során nem történik szén‑dioxid‑kibocsátás.

A biztos reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az atomerőművek vizsgálata alapos lesz. „Nem hiszem, hogy mind a 143 atomerőmű átmegy majd a vizsgán. Azokat fel kell újítani, ami nem biztos, hogy gazdaságilag és technikailag is lehetséges lesz.”

A speciális adók kivetésével kapcsolatos felvetésre úgy válaszolt, hogy az megdrágítaná a nukleáris energiát.

Forrás: Európai Parlament



Címkék
ellenőrzés   energia   eu   európai parlament   katasztrófa   katasztrófavédelem   környezetvédelem   vizsgálat  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások