Hagyatéki eljárás új alapokon

2010-03-18 15:00

Vissza a hírekhez

Az Országgyűlés elfogadta a hagyatéki eljárásról szóló, új törvényt, mely alapvetően újraszabályozza a jelenleg hatályos 1958-ban alkotott rendelet elavult és átdolgozásra szoruló rendelkezéseit. Az új hagyatéki törvény célja – ahogy maga a jogszabály fogalmaz – hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.


Alapvetően a hagyatéki eljárás egy polgári nemperes eljárás, amelyre alapszabályként a Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Magát a hagyatéki eljárást továbbra is a közjegyző folytatja le, egyes eljárási cselekményeket pedig a települési önkormányzat jegyzője végez – ahogy az jelenleg is történik.

Ahol minden elkezdődik...

Az új jogszabály külön fejezetet szentel az eljárás megindulására és a hagyatéki vagyonnal kapcsolatos egyes intézkedésekre vonatkozó szabályokra. Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül. A jegyző az eljárás megindulását követő 5 munkanapon belül megkezdi a leltározást.

A hagyatékot leltározni kell, ha a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan van, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van, lajstromozott vagyontárgy van, a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy a bejelentett hagyatéki tartozások várhatóan meghaladják a hagyatékba tartozó vagyon értékét. A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. A közjegyző az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére, és ha az ügy alkalmas a tárgyalásra, haladéktalanul kitűzi a hagyatéki tárgyalást.

...és a hagyatéki tárgyalás

A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti. A tárgyalást alapszabályként úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését – ha azt igényelte, a kiegészítést – követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen.

Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak átadására felhívja azt a hatóságot vagy személyt, aki azt birtokában tartja. Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról tudomása van; a felhívott a nyilatkozattételre való felhívásnak köteles eleget tenni.

A közjegyző a hagyaték tárgyalására az örökhagyó végintézkedésének hiányában megidézi a törvényes örökösöket, a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt és azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte. Ha az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző a hagyaték tárgyalására a végintézkedés lényeges tartalmának közlésével megidézi: a végintézkedésben megjelölt, örökösként érdekeltet, a kötelesrészre jogosult törvényes örököst, a végrendeleti végrehajtót, a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt, valamint azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte, tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostársat.

A tárgyalás megnyitása után a közjegyző megállapítja, hogy a megidézettek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik idézett a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra e törvény szabályai szerinti idézése megtörtént-e. A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.

Egyéb rendelkezések

A törvény külön fejezetben szabályozza az úgynevezett különleges eljárásokat, úgy mint a közvetítői eljárást, osztályos és egyéb egyezségeket, a tárgyalás nélküli hagyaték átadást, a törvényes öröklés rendje szerinti, a túlélő házastársat megillető, holtig tartó haszonélvezeti jog megváltását, az öröklési bizonyítványt, a póthagyatékot, stb.

A jogszabály rendezi a hagyatéki eljárással kapcsolatos jogorvoslati rendszert, a fellebbezési lehetőségeket is. A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni.



Címkék
hagyaték   jegyző   jogalkotás   országgyűlés   törvény   ügyintézés  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások