Íze, mint a zamatos gyümölcsé?

2011-04-22 10:00

Vissza a hírekhez

Az elmúlt két évtizedben csaknem megduplázódott a gyümölcslevek fogyasztása az EU-ban, amelynek egyik oka a gyümölcslevek vélt jótékony egészségügyi hatása. De mit isznak az európaiak valójában? Gyümölcslevet, gyümölcsnektárt vagy a kettő keverékét? A Parlament asztalán lévő jogszabályjavaslat többek között ezt a kérdést tisztázná, és a minőségi termékek gyártására helyezné a hangsúlyt.


Európában a narancslé a legnépszerűbb gyümölcslé, viszont az itt elfogyasztott narancslé több mint négyötöde Brazíliából és az Egyesült Államokból érkezik. Az EU nagyhatalomnak számít a narancslé importját tekintve: a világ exportjának kétharmada érkezik ide. A szállítás során levegőbe kerülő szén-dioxid viszont jelentős környezetterhelést jelent - áll abban az Andres Perello Rodriguez (spanyol, szocialista) által jegyzett jelentésben, amelyről a környezetvédelmi bizottság április 18-án tárgyalt.

Egy új jogszabályjavaslat a környezeti terhelés csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt fektetne a helyi termékek fogyasztására, amelyeknek nem kell több ezer kilométert megtenniük, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Feltétel lenne persze, hogy ezeket a termékeket az uniós szabályok szerint is elfogadható körülmények között, az EU által meghatározott élelmiszerbiztonsági normák figyelembe vételével állítsák elő.

Az importfüggőségnek a termelési szokások is okai. A brazil és amerikai termelők közvetlenül feldolgozásra szánt fajtákat termelnek, miközben az uniós gyártók olyan gyümölcsöt dolgoznak fel, amelyet méretük vagy sérülésük miatt friss fogyasztásra nem értékesítenek, de ettől függetlenül jó minőségű gyümölcslevet lehet előállítani belőlük.

Az uniós termelőknek azt is engedélyeznék, hogy legfeljebb 10%-ig például mandarinlét adjanak a narancsléhez, amely intenzívebbé tenné a gyümölcslé ízét, és egészségesebbé is tenné azt - áll a jelentésben. Máskülönben a nem uniós termelők méltánytalan versenyelőnyre tennének szert.

Az új irányelv foglalkozna azzal is, hogy a fogyasztók nem kapnak elég információt, így nem igazán tudják, hogy mi a különbség a gyümölcslé és a gyümölcsnektár között. A válasz: előbbi nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy édesítőszert, utóbbi viszont igen.

Ez az információ elengedhetetlen a cukorbetegek, a gyermekek és a súlyproblémával küzdő fogyasztók számára. A képviselők ezért nagyobb hangsúlyt fordítanának a tájékoztatásra, hogy a fogyasztók vásárláskor úgy tudjanak dönteni, hogy valóban tudják, hogy mi a különbség a gyümölcslé és a nektár között.

Forrás: Európai Parlament



Címkék
egészségügy   eu   európai parlament   fogyasztóvédelem   jogalkotás   kereskedelem   mezőgazdaság  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások