Kormánytisztviselők jubileumi jutalma

2010-08-24 20:09

Vissza a hírekhez

A KözIránytű oldalán is szó esett már a még gyermekcipőben járó kormánytisztviselői jogviszonyról, olvasóink pedig folyamatosan érdeklődnek ebben a témában is, kiemelten a jubileumi jutalom kérdéskörében. Minisztériumi tájékoztatás birtokában kísérletet teszünk a jogviszony-átalakulás kapcsán felmerült kérdések tisztázására. Az alább olvasható vélemény és okfejtés természetesen nem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak, és hivatkozási alapnak is gyenge, mégis támpontként, vagy épp vitaindítóként megállhatja a helyét. A kérdések végére ezzel ugyan pont nem, de annál több kérdőjel kerülhet.


Ahol minden elkezdődött, avagy a kormánytisztviselői teremtéstörténet

Folyó év május 20. napját írtuk, amikor Dr. Navracsics Tibor, Dr. Répássy Róbert és Dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselői önálló indítványaként napvilágot látott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet. Alig egy hónap telt el, és a „gyermek” nevet, azaz számot is kapott, és megszületett a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.), mely július 6-án hatályba is lépett.

Ekkor kezdődött meg az „átalakulás”, ahogyan maga a törvény is fogalmaz: „E törvény hatálybalépésével az 1. §-ban felsorolt szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a szakmai vezetők jogviszonya e törvény szerinti jogviszonnyá alakul át. Az érintetteket e tényről a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül az államigazgatási szervnek tájékoztatnia kell.” Az átalakulás mögöttes tartalmát maguk a törvényjavaslat megalkotói sem titkolták, hiszen indokolásukban kifejtették, hogy „a közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, melynek során – jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint – kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. A magánszemély ebben a viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról dönthet, annak feltételeiről nem.

Jubileumi jutalom

A Ktjv. hatálybalépésével sok újszülött, ám évtizedes közszolgálati múlttal rendelkező kormánytisztviselő jött a világra. Többen az idei évre számolták ki 30, 35 vagy épp a 40 éves jubileumi jutalmuk esedékességét, és tették ezt azzal az egyszerű logikával, hogy az előzőleg számukra kifizetett jubileumi jutalom dátumát vették alapul. Egy részüknek mégis csalódni kellett, mert jogviszonyuk átalakulásával a jövőben esedékes jubileumi jutalomra való jogosultsághoz beszámítható időket a Ktjv. a korábbi közszolgálati jogviszonyukat szabályozó Köztisztviselői törvény (Ktv.) rendelkezéseihez képest eltérően szabályozza. Ahogyan a törvénytervezet benyújtói is jelzik, a Ktjv. tételesen felsorolja a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe veendő jogviszonyokat.

Tekintsük át először, hogy mit mondd a Ktjv. ide vonatkozó 23.§-a.

„23.§ (3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál
a) az e törvény és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt,
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
c) a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
f) az e törvény, a Ktv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
töltött időt kell figyelembe venni.”

A Ktv. ezzel szemben a következő beszámítható időket határozza meg.

„49/E.§ (3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.

72. § (1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni. A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.”

Ami tehát a fentiekből is kitűnik, hogy a két törvény máshogy szabályozza a jubileumi jutalomra jogosító időket, azzal pedig, hogy egy volt-köztisztviselő időközben kormánytisztviselő lett, a Ktv. hatálya alól a Ktjv. hatálya alá került. A jubileumi jutalom számításánál pedig mindig az aktuális jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, következésképpen előfordulhat, hogy a Ktv. alapján valaki már elérte volna ebben az évben a jutalomhoz szükséges időt, ám azzal, hogy kormánytisztviselő lett, „kiestek” azon, korábban beszámítható időszakai, melyeket a Ktjv. már nem enged figyelembe venni.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Személyzetpolitikai Főosztály vezetője, Dr. Hazafi Zoltán a KözIránytű megkeresésére azt a választ adta, hogy „a kormánytisztviselők (kormányzati ügykezelők) jubileumi jutalomra jogosító idő számításakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hatálya alá tartozó szerveknél, valamint ezek jogelőd szerveinél – tekintettel a szervezeti jogutódlásra – közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni.

Tehát figyelmen kívül kell hagyni a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál azt a munkaviszonyban töltött időtartamot, amelyet a kormánytisztviselő (kormányzati ügykezelő)nem a Ktv. hatálya alá tartozó szerv jogelőd szervénél töltött munkaviszonyban.

Továbbá a kormánytisztviselők (kormányzati ügykezelők) jubileumi jutalomra jogosító idejének számításakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Ktjv. ugyan alkalmazni rendeli a Ktv. 72. § (1) bekezdését, az azonban csak a besorolás esetében alkalmazható, így a kormánytisztviselők esetében a jubileumi jutalomra jogosító idő számításakor – eltérően a köztisztviselőktől, akiknél a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani – a jogviszonyban töltött teljes időtartamot be kell számítani, pl.: a tartós távollét teljes időtartama beszámít a jubileumi jutalomra jogosító időbe.”

A közszférában intézményesített jubileumi jutalom sajátossága, hogy kifizetése nem a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hanem az alanyi jogon megilleti a jogosultsági feltételekkel rendelkező közszolgát. Az 1992. évben megalkotott törvények (Mt., Kjt., Ktv.) és a mostani Ktjv. egyik lényegi eleme, hogy ma már elkülönül a gazdaságban és az állami, önkormányzati szférában történő alkalmazás jogi rendezése, sőt a jogalkotó külön indokoltnak tartotta kiemelni a kormánytisztviselők körét is. Az egyes jogviszonyokban ellátott munkatevékenységek egymástól nyilvánvalóan eltérő jellege is indokolja a jogi szabályozás differenciálását. Az egyes törvények – ahogyan korábban az Alkotmánybíróság is fogalmazott – a munkavállalók valóságos csoportjaira vonatkozóan szab meg - a bérre, az illetményre, az illetménykiegészítésre és pótlékokra, a jubileumi jutalom feltételeire is kiterjedő - eltéréseket, s ezek nem tekinthetők diszkriminációnak [198/B/1998. AB határozat].

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Ktjv. hatályba lépésével a kormánytisztviselők jubileumi jutalmára az új törvény érintett rendelkezései az irányadók, a jubileumi jutalomra jogosító időket pedig a törvény ide vonatkozó tételes felsorolása alapján kell számítani.


Korábbi hírünk: Köztisztviselő vs. Kormánytisztviselő



Címkék
jubileumi jutalom   juttatás   kormány   kormánytisztviselő   közszolga   köztisztviselő   minisztérium   törvény  

Hozzászólások:
Gálik András 2010-08-26 17:07
A szóban forgó probléma kapcsán nem feltétlen az egyedi munkaügyi perek vezethetnek eredményre, hanem esetleg egy AB döntés tehetne pontot az ügy végére.

A helyzet azonban az, hogy erre én nem túl sok esélyt látok. A fő gond itt abból adódik, hogy az eddig köztisztviselőként dolgozók egy része kormánytisztviselővé vált. Vannak, akiket ez azért érint hátrányosan, mert közszolgálati jogviszonyuk alapján a közeljövőben jubileumi jutalomra lettek volna jogosultak. Ezt van, aki kormánytisztviselőként meg is kaphatja, de van, akinek emiatt esetleg korábbi jogosító időszakai esnek ki. Az viszont bizonyos, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultságot mindig az aktuális jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell vizsgálni, jelen esetben a Ktjv. szerint, azaz csak azok az idők számíthatók be, amit az új törvény annak elismer.

Az igazságérzetünk azt mondja, hogy ez diszkriminatív, azonban a jogban ezt nem fogja feltehetőleg kimondani az Alkotmánybíróság, ugyanis diszkriminációról csak akkor beszélhetünk, ha egy adott csoporton belül történik megkülönböztetés, azonban pl. a köztisztviselők és a kormánytisztviselők ilyen tekintetben nem alkotnak homogén csoportot. A jubileumi jutalom másik sajátossága, hogy az adott jogviszonyban eltöltött időt szeretné jutalmazni, ezért jogosan tarthatja fenn a jogát a törvényhozó, hogy az egyes jogviszonyokban (Ktv., Kjt., Ktjv., Hszt...) a beszámítható időt eltérésekkel határozza meg, ahogyan ezzel a lehetőséggel élt is.

Jelenleg tudtommal van az AB előtt beadvány a törvénnyel kapcsolatban. A további összefogást pedig egyelőre a szakszervezet(ek)en keresztül tudom elképzelni. Minden esetre a témát nyomon követjük itt is, amennyiben valami fejlemény történik, azt közöljük.
Ciluska 2010-08-26 13:56
Köszönöm az eddigi válaszokat!

Ez pontosan mit jelent?
Továbbá: aki úgy dönt, hogy ezt igénybe kívánja venni mi a teendője?
Denton 2010-08-26 13:17
fiókot?

Amúgy szerintem még Gálik úrral ezt megvitatjuk, hogy mik a lehetőségek illetve van e kapacitásunk rá, és ha igen, akkor biztos tudunk segíteni a témában.
Ciluska 2010-08-26 13:09
Szakszervezetek? Gondolom ezért vannak... Ahol van szakszervezet! Vajon magukra vállalják ezt a feladatot? Szerintem nem!
Nyitok egy fiókot, ha csak egy visszajelzés is érkezik erre, hogy közösen lépjünk fel ez ügyben érdekképviselet hiányában.
Akkor várok ide csatlakozni szándékozót, aztán kigondoljuk hogyan lépjünk tovább...
Denton 2010-08-26 10:50
Lehet, hogy egy csoportos összefogás használna.
Amolyan közös kérdés-csomag benyújtás aláírásokkal stb.

Mondjuk elektronikus úton az aláírás nem éppen lekezelhető, de részletkérdés.
Ciluska 2010-08-26 06:39
Nyugodtan lehet akár alkotmánysértő. Tudod mi a pereskedés ára? Több százezer! Csakúgy mellesleg: merészel valaki pereskedni most a munkáltatójával? Pontosan ezzel a pozícióval él vissza... Azon kellene gondolkoznunk hogyan lehetne együttesen fellépni ez ellen az állásfoglalás ellen!
Torma-Papp Ibolya 2010-08-26 00:21
Ez válasz, a nesze semmi, fogd meg jól! Mi érdekeltek arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a jogszerző időnkkel mi van?, amit az Alkotmány szerint sem lehetne egy új tv.-el visszamenőleges hatállyal megsemmisíteni. Erre még most sem válaszolt Hazai Úr! Vagy azért nem mernek egyértelműen állást foglalni, mert tudják, hogy alkotmánysértő a törvény rendelkezése.?






Hozzászólások

További hozzászólások