Közösségi portálokon szólítaná meg a fiatalokat az EU

2010-05-05 11:01

Vissza a hírekhez

Az internetes közösségi oldalak olvasói főleg a fiatalok. Hozzájuk jutnak el ugyanakkor a legnehezebben az EU‑intézmények. Az új online kommunikációs lehetőségekről volt szó az EP kulturális szakbizottságának április 27‑i ülésén, ahol megvitatták a dán, liberális Morten Løkkegaard témával foglalkozó jelentését. A közösségi oldalakon történő intenzívebb kommunikáción túl a képviselők több uniós hírt látnának szívesen a tagállami médiában, és növelnék a Brüsszelbe akkreditált újságírók számát.

Bőséges információ áll rendelkezésünkre az EU-ról, de kevés a valódi kommunikáció” – mondta az EP kulturális szakbizottsága ülésén jelentése előterjesztésekor a témafelelős a múlt héten. Az uniós polgárok igényeit és szokásait kell figyelembe vennünk, a felülről lefelé megközelítés nem járható út – tette hozzá.

Jelen lenni az internetes közösségi oldalakon

Az új internetes közösségi portálokon zajlik a fiatalok közötti párbeszéd. Az itt közzétett tartalmakat nem csupán olvashatják, hanem kommentálhatják is, valamint ezeken az oldalakon információt szerezhetnek és oszthatnak meg – mondta a képviselő. A közösségi média emellett ideális felületet nyújt „az új európai történet” megosztására is, az EU-ban felnőtt olvasói generáció számára.

Ahhoz, hogy megszólítsuk a célközönséget, „ott kell lennünk, ahol a beszélgetés folyik”, azaz a Facebookon, Twitteren és más online közösségi oldalakon – mondta Løkkegaard. A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Parlament „úttörő volt e tekintetben az elmúlt évben, mivel választások előtt számos közösségi felületen is kampányolt”. Løkkegaard a magánszektor e téren szerzett tudására és tapasztalatára utalva javasolta a köz- és magánszféra közötti partnerség közösségi oldalakon történő népszerűsítését is.

Hiányzik az egységes európai közszféra

A francia, néppárti árnyék-jelentéstevő Jean-Marie Cavada sajnálatát fejezte ki az „EU-intézmények arroganciája miatt” és azért, mert azok „nem magyarázzák el világosan a dolgokat”. A közösségi médiát Cavada meglehetősen „horizontális eszköznek”, és jó ötletnek tartja.

„Az intézményi és technológiai környezet soha nem volt jobb a jelenleginél, de nincs még átfogó európai közszféra. A nemzeti, állami szférák viszont igen élénken működnek” – mutatott rá Løkkegaard. „E probléma kezelését helyi szinten kell kezdeni, a tagállamok és az EU vezetőinek együtt kell vállalniuk a felelősséget” – mondta.

Több EU-hírt a közszolgálati médiába!

Annak érdekében, hogy a tagállami közszolgálati médiában minél nagyobb teret kapjanak az uniós hírek a jelentéstevő arra kérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat.

„Ez persze csak egy kísérlet. Bővebb tájékoztatást szeretnénk elérni. Nagyobb nyomást gyakorolnánk a tagállami médiára azért, hogy több újságírót küldjenek Brüsszelbe. Aggódom a Brüsszelben akkreditált újságírók számának csökkenése miatt” – mondta Løkkegaard. Lorenzo Consoli, az International Press Association elnöke szerint, míg 2005-ben 1300 újságírót akkreditáltak az EU‑hoz, ma már csak 800-at.

Silva Costa (szocialista, olasz) egyetértett abban, hogy „legyen utalás az EU‑ra a közszolgálati szerződésekben”, ami jelentősen hozzájárulna a hatékonyabb információszolgáltatáshoz. De Petra Kammerevert (szocialista, német) arra figyelmeztetett: „Nincs azzal semmi baj, hogy a műsorszolgáltatókat részletesebb uniós hírszolgáltatásra szólítjuk fel, a tagállami iránymutatások kérésével viszont nagyon érzékeny területre lépünk”.

Független újságírók munkacsoportja

Løkkegaard azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy szerkesztői ellenőrzéstől mentes független újságírókból álló munkacsoportot, amely eleget téve a hírszolgáltatás újságírói kritériumainak különböző média felületeken naponta uniós híreket tenne közzé.

Kammerevert aggodalmának hangot adva megjegyezte: „a szerkesztők és az újságok felvásárlása senki jövőbeni érdekét sem szolgálja. Úgy tűnik számomra, hogy jelentésének van egy olyan törekvése, amely elmosná az intézmények és a média függetlensége közötti határvonalat”.

Az témafelelős a fenti kritikára azzal válaszolt, hogy nem szándékozik beavatkozni a szerkesztői ügyekbe és arra kérte képviselőtársait, hogy javaslatait támadó szándék feltételezése helyett jóindulattal fontolják meg.

Forrás: Európai Parlament



Címkék
elektronikus   eu   európai parlament   honlap   közszféra   társadalom  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások