Köztársasági elnök-jelöltek a parlamenti ringben

2010-06-28 10:00

Vissza a hírekhez

Az Országgyűlés Elnökének három képviselői csoport is leadta a jelölő ívet az államfő jelöléséhez. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) dr. Balogh Andrást jelölte 59 fő képviselő együttes jelölésével. Összesen 62 aláírással adta le a Dr. Schmidt Pálra vonatkozó jelölést a Fidesz Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselőcsoportja. Ugyan az érvényes jelöléshez legalább 50 képviselőnek kell jelöltet állítani, de a Lehet Más a Politika (LMP) 16 aláírással is leadta Dr. Sólyom László jelölését, aki azonban így nem lehet köztársasági elnök-jelölt.

Annak érdekében, hogy Ön is megismerhesse a két jelöltet, rövid életrajzukat az alábbiakban a KözIránytű is közzé teszi.

DR. SCHMIDT PÁL
DR. BALOGH ANDRÁS

1955-ben kezdte párbajtőrvívói pályafutását. Pályafutása alatt kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-ben hívták meg először a magyar vívó-válogatottba, amelyben 130 szereplésig jutott. Első nemzetközi sikerét 1967-ben érte el, amikor a párbajtőr csapattal világbajnoki bronzérmes lett.

Legnagyobb egyéni sikere a Világkupa-győzelem volt 1971-ben. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet.

Sportolói pályafutása mellett 1960-ban történt érettségije után felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakára, ahol 1965-ben szerzett diplomát. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

Diplomájának megszerzése után a Hungarohotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei  főigazgatójává nevezték ki. Tisztségét 1983-ig töltötte be.

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1986-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett, amely tisztségét a mai napig betölti. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, amely posztot 1995-ig, NOB-alelnökké történt megválasztásáig viselt. Erről a posztjáról 1999-ben távozott, amikor a NOB protokollfőnökévé választották. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke is. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére átvette az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért” díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. A World Olympians Association (Olimpikonok Világszövetsége) elnöke volt 1999 és 2007 között.

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson. Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban.

2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökévé. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagjává választották és a Fidesz EP-delegációjának vezetője lett. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban” című Schmitt-jelentést. 2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választási kampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki poszt iránti jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte; megválasztása után, az EP eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség országos listáján indult, onnan szerzett mandátumot. Megválasztása után lemondott EP-képviselői székéről. Ezt követően a Fidesz képviselőcsoportja a 2010-ben megalakuló Országgyűlés elnökének jelölték. 2010. május 14-én választották meg. Neve többször is felvetődött lehetséges köztársasági elnökként. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmittet javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak.

Forrás

Balogh András 1944-ben született, iskoláit Szegeden és Budapesten végezte. 1962-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, 1967-ben kapott diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Pályafutása három területre összpontosul: felsőoktatási és tudományos tevékenység, hozzájárulás a magyar külpolitika alakításához, diplomáciai megbízatások teljesítése.

1968-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal az ELTE Új- és Jelenkori Történeti Tanszéke, valamint más magyar és külföldi egyetemek oktatója. 1997-től a tudományok doktora, (mai megnevezéssel a Magyar Tudományos Akadémia doktora), egyetemi tanár. 1997 és 2005 között, külföldi munkavállalásának időpontjáig tanszékvezető. Fő kutatási területei: nemzetközi kapcsolatok a XX. században és a jelenkorban, nemzeti és nemzeti kisebbségi kérdések, a dél-és délkelet ázsiai gazdaságok és társadalmak kulcskérdései. Fő érdeklődési köre: A nemzeti szuverenitás és a globalizáció viszonya.

Oktatás- és tudományszervezésben: az új és jelenkori egyetemes történeti doktori iskola alapítója és a tudományterületet művelő doktoranduszok munkájának irányítója. 1998-2005-ig az MTA IX. osztálya mellett működő Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága elnöke. Több mint egy tucat hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja vagy elnöke az elmúlt években.

Több mint 150 tanulmány és könyv szerzője.
Nyelvismeret: angol, orosz, spanyol, francia.

Az oktatás, kutatás és publikálás mellett folyamatosan részt vett a külpolitikai gyakorlatot segítő elemzések és értékelések elkészítésében. 1976 és 1983 között az MSZMP KB Külügyi Osztályához kapcsolódó külügyi konzultáns. 1994 és 1999 között a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, ebben a minőségben Magyarország Uniós és NATO csatlakozását segítő munkálatok egyik résztvevője. 1996 és 1999 között az uniós csatlakozást előkészítő, kormány mellett működő Integrációs Stratégiai Munkacsoport külpolitikai és nemzeti kisebbségi koordinátora. 2002 és 2004 között a miniszterelnök külpolitikai stratégiai főtanácsadója.

Az elmúlt két évtizedben nemzetközi tanácskozások aktív résztvevője. Hosszabb távú diplomáciai megbízatásokat az 1990-es évek elején, valamint 2005-től a mai napig nagyköveti minőségben látott el. Egyik vezetője az európai és ázsiai kormányközi együttműködés intézményének, a szingapúri székhelyű Ázsia-Európa Alapítványnak (ASEF). Az intézmény egyik kormányzója, majd elnöke, jelenleg végrehajtó bizottsági tagja.

Forrás



Címkék
Fidesz   köztársasági elnök   lmp   mszp   országgyűlés   választás  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások