Lezárul az Alkotmányozás

2011-12-30 10:00

Vissza a hírekhez

Az év végével lezárul az alkotmányozás folyamata, az Országgyűlés az elmúlt hónapokban megalkotta a január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, 2012-ben még néhány, az Alaptörvénnyel összefüggő törvény technikai módosítása várható.


Az új sarkalatos törvények minden eddiginél erősebb védelmet biztosítanak a közpénzek felhasználására, az államadósság növekedésének megakadályozására, Magyarország pénzügyi stabilitására. Továbbá az új törvények megalkotásával számos területen záródnak be a rendszerváltás óta eltelt húsz évben létező kiskapuk, és szűnnek meg a demokratikus intézmények elvárható hatékony működését akadályozó szabályozások.

A tavasszal elfogadott új Alaptörvény egyik legnagyobb újdonsága, hogy bekerült az alkotmányba az államadósságfék követelménye. Ez megköveteli, hogy egy generáció se élhesse föl a következő nemzedék jövőjét, vagyis nem adósíthatja el az utána következő nemzedékeket. Napjainkban Magyarország pénzügyi sérülékenységének és nehézségeinek legfőbb forrása a magas államadósság. Államadósságunk oly hatalmas mértékben elszabadult 2002 és 2010 között, hogy az egyik legkiszolgáltatottabb országgá váltunk. A 2010-es kormányváltásra közel 22 ezer milliárd forintra (a GDP 80 %-ára) hízott az államadósság, s ez felemészti az ország, a gazdaság, az állam minden tartalékát.

A pénzügyi és gazdasági talpra állás egyik legfontosabb feltétele, hogy az államadósság csökkenjen. A kormányalakulás óta számos intézkedés segítette ezt a folyamatot, de ebben a legfontosabb állomás az adósságfék alkotmányos rögzítése. Az új Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot 50 százalék alá kell csökkenteni.

A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló sarkalatos törvény részletesen szabályozza az Alaptörvényben szereplő államadósságra vonatkozó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, és olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodását. A törvény tartalmazza a közteherviselés és nyugdíjrendszer alapelveit is. A törvény kimondja, hogy az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését, és hogy a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

A törvény korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét, a helyhatóságok a jövőben működési célra csak likvid hitelt vehetnének fel, a fejlesztési célú kölcsönfelvételhez pedig több feltételt is teljesíteniük kellene. Az államadósság elszabadulásának megakadályozására és a nemzeti vagyon védelmére komoly garanciákat tartalmaz az önkormányzatokról szóló és az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló sarkalatos törvények is.

Ugyancsak a közpénzek és a közvagyon védelmét szabályozza a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény. Égető hiányát az elmúlt évek korrupciós ügyei is igazolják. A rendszerváltás óta eltelt elmúlt 20 évben az állami vagyonnal való gazdálkodást többnyire az ötletszerűség és a költségvetési politikának való alárendeltség jellemezte. Az intézményesített privatizáció rendszerén keresztül gyakran gyanús és aránytalan értéken kerültek magánkezekbe nemzeti vagyontárgyak. A törvény kimondja, hogy befejeződött a tömeges privatizáció, átláthatóvá teszi a vagyonkezelési viszonyokat és hosszú távon biztosítja Magyarország vagyonának gyarapítását és közérdek szerinti kezelését. Meghatározza az állami vagyon azon elemeit, amelyek szigorúan védettek, amelyek tartósan állami tulajdonban tartandók, de hasznosíthatók, és amelyek a piaci vagyon körébe tartoznak, a társadalmi szempontokat is figyelembe véve hasznosíthatók. A tartós állami tulajdonban maradó vagyonelemeket a törvény szerint legfeljebb koncesszióba lehet adni.

Védelem családnak

Különlegesen erős, alkotmányos védelmet ad a családoknak az, hogy külön sarkalatos törvényjavaslat rendelkezik róluk, ez megteremti a korábbi években hiányzó biztonságot, kiszámíthatóságot és állandóságot a családokat érintő szabályozás terén. A törvény tartalmazza a családdal, a házassággal és a gyermekvállalással kapcsolatos állami feladatokat meghatározó főbb alapelveket, a család jogállására, a szülők és a gyermekek kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, valamint a családokat megillető legfontosabb kedvezmények és támogatások, a szülők munkaerő-piaci védelmének keretszabályait. A javaslat külön fejezetben rendelkezik a családok és a gyermekvállalás állami támogatásáról, melyekkel az állam hozzájárul a gyermek harmonikus gondozásához és neveléséhez. A javaslat szerint az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.

Ez a törvényhozók reményei szerint hozzájárulhat a családbarát társadalmi szemlélet megerősödéséhez és a gyermekvállalási kedv emelkedéséhez, és ezáltal közvetve segítheti a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordulását hosszútávon.

A javaslat az Alaptörvénnyel összhangban kimondja, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. Ugyancsak rögzíti, hogy a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a gyermekekre tekintettel nyújtani.

Erősebb jogállam és demokrácia

Az új Alaptörvényünk kifejezi Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és közösségi jogait, és az EU Alapjogi Charta szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Hazánk az új alkotmány elfogadásával megerősítette az elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt. A köztársasági államforma keretében megőrzi a magyar parlamentarizmus hagyományait, fenntartja a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit, méltó helyen jeleníti meg az alapvető szabadságjogokat. Magyarország demokratikus intézményei nem, vagy csak kis mértékben változtak az új Alaptörvény nyomán.

Európában példaértékűen széles és erős jogokat biztosít az új nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény és biztosítja a nemzetiségek számára kultúrájuk, identitásuk megőrzését, önkormányzataik kiszámítható működését, intézményeik fenntarthatóságát. Sokkal részletesebb és az eddiginél pontosabb szabályozási keretet biztosít a nemzetiségi önkormányzatok választására, működésére és gazdálkodására vonatkozóan. Rendszerezi továbbá a nemzetiségek alapvető jogait, az egyéni és közösségi jogokat, kibővíti és pontosítja az értelmező rendelkezéseket, meghatározza az oktatási, kulturális jogokat és részletesen szabályozza a médiajogokat.

Régi társadalmi és szakmai elvárást teljesít az igazságügyi reform, amelyek megalkotásánál a fő szempont az igazságszolgáltatás hatékonnyá tétele volt, ugyanis az igazságszolgáltatás gyakran olyan lassan működik, hogy az már az állampolgárok jogállamba vetett hitét, a hétköznapi élet biztonságát fenyegeti. Ahhoz, hogy Magyarországon rend legyen, a rendőrség megerősítése és újjászervezése, a szigorúbb és igazságosabb büntetőtörvények mellett sokkal gyorsabb bírósági eljárásokra is szükség van. Akiknek az életét vagy tulajdonát ma Magyarországon támadás éri, dühödten, értetlenül és tétlenül kénytelenek elviselni, hogy a bírósági eljárások akár évekig is elhúzódhatnak. Az elmúlt nyolc évben az emberek hite megrendült az igazságszolgáltatásban, mert fájó módon azt tapasztalták, a törvények az elkövetőket védik, az eljárások elhúzódása pedig sokszor lehetetlenné teszi az igazságos és méltányos döntések megszületését. Egy-egy évekig húzódó, elhúzódó bírósági eljárás alkalmas arra, hogy lerombolja az igazságba vetett hitet és megrendítse az emberek bizalmát.

Változik a választási rendszer is, egyrészt azért, mert a magyar Országgyűlés létszáma a következő parlamenti választásokon a jelenlegi 386 fő helyett maximum 200 főre csökken. Másrészt azért, mert bár köztudott volt, hogy komoly alkotmányos mulasztások és aránytalanságok voltak az eddigi választási rendszerben. A rendszerváltás óta azonban mostanáig nem sikerült a kellő politikai konszenzus és támogatás hiányában a jelenlegi rendszer hibáit orvosolni. Olyan durva hibákat sem, mint a több év óta fenn álló alkotmányos mulasztás: az Alkotmánybíróság 2005 óta hívja fel arra figyelmet, hogy a választókerületek nem arányosak. Az Országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 199 fős Országgyűlést, vegyes választási rendszert és egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszert rögzít. A kettős állampolgárság 2011-es bevezetésével Magyarország jelentős lépést tett a határon túli magyarokért. A törvény szerint a határon túliak is választójogot kapnak, pártlistára szavazhatnak a jövőben.

Bezárja a kiskapukat az új egyházi törvény a „biznisz-egyházak” és a pusztán politikai érdekeket szolgáló szervezetnek és a visszaélések előtt. Az új szabályozás nem engedi, hogy egyházi jogállás mögé bújva különböző szervezetek visszaéljenek a társadalom, az állam bizalmával és pénzügyi támogatásával, és egyházi státuszt azoknak biztosít, amelyek valós történelmi, vallási alapokkal, múlttal rendelkeznek.

A hatékonyság és egységesség jegyében megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere. Az alapvető jogok országgyűlési biztosáról szóló sarkalatos törvény az eddigi négy országgyűlési biztos helyett egy egységes biztosi rendszer szervezeti és működési szabályait határozza meg. Így az eddigieknél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok az új, egységes biztosi rendszer révén. Az Alaptörvénynek megfelelően a törvény alapján az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel hat évre.

Az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg. A törvénnyel egyik legfontosabb változás az alapjogi bíráskodás bevezetése, mellyel az alapjogvédelem új korszaka nyílik meg azzal, hogy az AB az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. A másik lényeges változás: megszűnt annak lehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai, vagy érdekei sérültek volna, normakontrollt kezdeményezhessen.

Az idén megalkotott és elfogadott önálló sarkalatos törvények mellett több olyan, jelenleg is hatályos kétharmados törvény van, amely az új Alaptörvénnyel összhangban van és csak technikai módosítására lesz szükség 2012-ben. Ilyen módosítást igénylő törvények például a pártok gazdálkodásáról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, a választási eljárásról szóló törvény. Továbbá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, a koncesszióról szóló, a magyar állampolgárságról szóló, a rendőrségről szóló és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény.

Hazánk hivatalos neve: Magyarország

2012. január 1-jével az új Alaptörvény értelmében hazánk neve Magyarország, a hivatalos elnevezésből tehát kikerül az államformára utalás. Ami a mindennapokat érinti, azt kell tudni, hogy, a hatóságok a már legyártott költségigényes hatósági bizonyítványok és igazolványokat (így például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a járművezetésre jogosító okmányok) előreláthatóan még egy évig felhasználják, s ezt követően kerül sor az új okmányok, igazolványok kiadására. A már kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nincs szükség, azok az érvényességi idejükön belül felhasználhatóak.

A jogalkotásban a névváltozás azzal a következménnyel jár, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésekben a „Magyar Köztársaság” fordulatot „Magyarország” fordulatra kell pontosítani. Ezt a munkát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elvégezte, a minisztérium benyújtotta az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kezeli mindazon törvényekben a jelzett szövegcserét, amelyeket más, az Országgyűlés előtt folyamatban lévő törvényjavaslat nem rendez. A törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályok módosítását a tárcák folyamatosan végzik.

Forrás: KIM, kormany.hu



Címkék
alkotmány   jogalkotás   kormány   országgyűlés   társadalom  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások