Németország és Ausztria is megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok előtt

2011-05-05 10:00

Vissza a hírekhez

Május 1-jén Németország és Ausztria is megnyitotta munkaerőpiacát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok, köztük Magyarország munkavállalói előtt. EP képviselők és az Európai Bizottság szerint a németeknek és az osztrákoknak nem kell attól tartaniuk, hogy elözönlik őket az új munkavállalók kelet felől. Nadja Hirsch német, liberális képviselő szerint Németországnak sokkal hamarabb meg kellett volna nyitnia a munkaerőpiacot.


Németországban hiány van képzett szakemberekből - mondta a német képviselő, aki hozzátette, hogy 2025-re Németországban az aktív munkavállalók száma 6,5 millióval, 38,1 millió főre csökkenhet. Hirsch szerint a munkaerőhiányt nem lehet pusztán jobb oktatással és képzéssel, a nők jobb munkaerő-piaci integrációjával vagy a nyugdíjkorhatár kitolásával orvosolni. „Más országokból érkező munkavállalókra is szükség van, a munkaerőpiacunkat sokkal hamarabb meg kellett volna nyitnunk” - tette hozzá.

Szabad az út

Boguslaw Sonik (lengyel, néppárti) szerint azzal, hogy Németország és Ausztria is megnyitotta a munkaerőpiacát, lezárult egy korszak. „Végre az új tagállamokat a régiekkel egyenlő elbánásban részesítik. Ez egy fontos politikai üzenet. Azt jelenti, hogy a régi tagállamok most már nem tartanak az új tagállamokból érkező munkavállalóktól.”

Sonik elmondta, hogy bár korábban néhány tagállam tartott attól, hogy megnyissa munkaerőpiacát, az EU gazdasága szempontjából hasznosnak bizonyult a nyitás. „A lengyel szakemberek külföldön eddig is a hiányszakmákban helyezkedtek el: a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az informatikában. Azok a lengyelek, akik hazatérnek, otthon is megbecsült munkavállalók, akiknek a munkához való viszonyuk a külföldi tartózkodás hatására megváltozik.” Ugyanakkor a lengyel munkavállalók elvándorlása miatt Lengyelországban is munkaerőhiány keletkezett néhány szektorban. Sonik szerint ezért az országnak mindenekelőtt az oktatáspolitikáját kell újragondolnia.

A román és bolgár munkavállalókra nem vonatkozik a nyitás

Az EU hoz 2007 ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárainak még két évet várniuk kell, hogy ők is szabadon munkát vállalhassanak. Corina Crețu román, szocialista képviselő szerint ez igazságtalan. „Azzal, hogy fennmaradnak a korlátok, megakadályozzuk, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az EU potenciálját a gazdasági növekedés érdekében”- mondta.

Az igazság az, hogy túlbecsülik azt, hogy milyen következménye lenne annak, ha a román állampolgárok is szabadon vállalhatnának munkát más uniós tagállamban. Jelenleg ugyanis már több mint kétmillió román állampolgár dolgozik valamelyik uniós tagállamban, 100 ezren közülük Németországban - fejtette ki a képviselő.

2013 végéig annak a tíz uniós tagállamnak is meg kell nyitnia a munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt, ahol most csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak.

Óvatosak voltak a nyugat-európaiak

Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország már 2004-ben megnyitotta munkaerőpiacát az EU-hoz akkor csatlakozó tagállamok előtt. A többi tagállamban a csatlakozás után csak munkavállalási engedéllyel dolgozhattak az új tagállamokból érkező munkavállalók. Fokozatosan azonban minden régi tagállam megnyitotta a munkaerőpiacát, a hétéves átmeneti időszakot csak Ausztria és Németország használta ki teljesen.

Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott Málta és Ciprus állampolgáraira nem vonatkoztak a korlátozások, ők a kezdetektől fogva szabadon vállalhattak munkát az EU tagállamaiban.

A gazdaságnak jót tett a nyitás

  • 2004–2007 között 0,11%-kal nőtt az EU GDP-je a munkaerő-piaci nyitásnak köszönhetően
  • hosszú távon 0,2% lehet az ennek köszönhető GDP-növekedés
  • a legtöbben Lengyelországból és Litvániából, a legkevesebben Magyarországról és Csehországból vállaltak munkát külföldön
  • a 2004-ben csatlakozott kelet európai országokból 2,3 millióan élnek valamelyik régi tagállamban; 2015-ben ez a szám 3,3 millió, 2020-ban 3,9 millió lehet
  • az EU 15 régi tagállamában 15 millió nem uniós polgár él

Forrás: Európai Parlament



Címkék
eu   európai parlament   külföld   munka   munkaerő   munkavállaló   társadalom  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások