Pikáns téli paragrafus-saláta ínyenceknek

2010-11-14 15:00

Vissza a hírekhez

Nem tervezzük, hogy gasztronómiai rovatot indítunk a KözIránytű-n, azonban a Kormány salátatörvényeinek sora arra késztetett bennünket, hogy közzé tegyük receptjüket, amelyet közel sem kezdőknek ajánlunk.


Nem vállalkozunk arra, hogy a receptet teljes egészében közzétegyük, de akit részletesebben érdekel, megtalálja azt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló saláta-törvénytervezetben néhány titkos hozzávalóval együtt. A salátatörvény alapanyaga a 73 oldalba sűrített 51 darab paragrafus, továbbá egy csipetnyi a következő törvényekből:

Hozzávalók:

  • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
  • A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
  • A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény
  • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
  • A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény
  • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
  • A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény
  • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
  • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
  • A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
  • A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
  • A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
  • XCIII. törvény
  • A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény
  • A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
  • A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
  • A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
  • Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény
  • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény
  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
  • A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
  • Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
  • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
  • A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény
  • A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
  • A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény
  • A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény
  • A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
  • A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény
  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
  • A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
  • A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
  • A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
  • A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény
  • A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
  • A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
  • Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény
  • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény
  • A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény
  • Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
  • Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
  • Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény
  • Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény
  • A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény
  • Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény
  • Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény
  • Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény

A fenti paragrafus-saláta elkészítését otthon nem is igazán ajánljuk, elkészítésének ideje bizonytalan, továbbá elsőre szinte biztos, hogy nem lesz tökéletes, és nem utolsó sorban az elfogyasztás utáni megemésztése is hosszú időt vesz igénybe.


Komolyra fordítva:
szemezgessünk az indokolásból!

Jegyzői feladat-csökkentés - engedélyezés
A javaslat a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a városi jegyző hatásköréből 2011. április 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatalok hatáskörébe vonja. A szociális szolgáltatások működésének engedélyezését és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat tapasztalatok alapján a városi jegyzők széleskörű hatásköreik, illetve leterheltségük miatt nem tudják egységes és minden esetben megfelelő szakmai színvonalon ellátni. A kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai keretében azonban biztosított azok magas színvonalon, kellő szakértelemmel és megfelelő gyakorlati ismeretekkel és egységes szakmai elvek mentén történő ellátása. A módosítás alapján a működést engedélyező szerveket kormányrendelet helyett törvény határozza meg.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyekben jelenleg az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, főjegyző jár el. Hozzá tartozik ezen intézmények nyilvántartásba vétele, illetve az ezzel kapcsolatos törvényességi ellenőrzés. A tapasztalatok szerint a jegyzők a működési engedélyezési eljárásban nem minden esetben járnak el egységes szakmai szempontok szerint. A javaslat ezért a működési engedélyezési eljárást a jegyzőtől, főjegyzőtől 2011. április 1-jétől az intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal oktatási szakigazgatási szervéhez telepíti.

A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények működésének engedélyezésével kapcsolatos ügyekben első fokon jelenleg a városi jegyző jár el. A javasolt módosítás a feladatot 2011. április 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatal hatáskörébe vonná. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások működésének engedélyezését és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a tapasztalatok alapján a városi jegyzők széleskörű hatásköreik, illetve leterheltségük miatt nem tudják egységes és minden esetben megfelelő szakmai színvonalon ellátni. A feladatkört ugyanakkor a kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai magas színvonalon, kellő szakértelemmel és megfelelő gyakorlati ismeretekkel és egységes szakmai elvek alapján tudnák elvégezni. A javaslat ezen felül kormányrendelet helyett törvényi szinten kívánja megállapítani az ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó előírást.
Illetékváltozások - építésügy
A különböző mértékű, rendeltetésű, szerkezeti és építészeti kialakítású építmények engedélyezése különböző mértékű és szakmai igényű ráfordítást igényel az építésügyi hatóságoktól. Az eljárási szabályok bonyolulttá válása, a hatóságok megnövekedett adminisztrációs és egyéb terhei, a helyszíni szemlék megtartásának, a tényállás tisztázásának általános kötelezettsége indokolják egy minden építési engedélyezési eljárás alapjául szolgáló alapilleték bevezetését. Az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetén az 5000 Ft-os alapilleték bevezetésével minden építmény építési engedélyezése esetén 5000 Ft-al emelkedne a jelenlegi építési engedélyezési eljárás illetéke. A különböző építményfajták jelenlegi, a nagyságnak és fajtának megfelelően differenciált illetéke egyébként nem változik. Ez a mértéknövekedés jelentéktelen egy-egy engedélyezés vonatkozásában. Az építési engedély-alapilleték bevezetésével automatikusan a használatbavételi és a fennmaradási engedélykérelem illetéke is 5000 Ft-al emelkedik.
Közoktatás – az iskolai hiányzást is nyilvántartják
A közoktatási intézmények által kezelhető adatok közé a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok felvétele elengedhetetlen, hiszen ezeket az adatokat a tanuló előrehaladása, teljesítményének értékelése, valamint nem utolsó sorban a tankötelezettség teljesítése miatt eddig is kezelniük kellett az intézményeknek, ugyanakkor erre eddig nem tartalmazott nevesített felhatalmazást a Kt. Az adattovábbítás a jegyző felé eddig is kötelezettsége volt az intézményvezetőknek, amely kötelezettség a családi pótlék folyósításának a tankötelezettség teljesítéséhez történő kötésével még hangsúlyosabbá vált. Ezért szükséges ennek a módosításnak a beépítése.


Címkék
államigazgatás   engedély   építés   illeték   javaslat   jegyző   jogalkotás   költségvetés   kormány   közigazgatás   oktatás   országgyűlés   törvény  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások