Pro és kontra a fiatalkorúak elzárásáról

2010-12-07 10:00

Vissza a hírekhez

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa december 6-án adta ki közleményét "A gimnazisták szabályt, a rendőrök alkotmányos jogokat sértettek" címmel. Több alkotmányos joggal ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely nem tekinti gyermeknek a fiatalkorút, megszünteti az elzárásuk tilalmát, meghatározza elzárásuk lehetséges időtartamát, sőt azt is megengedi, hogy a fiatalkorúra kiszabott pénzbírságot elzárásra változtassák – állapította meg az ombudsman. Jelentése nem maradt válasz nélkül, a Belügyminisztérium azonnal reagált az ombudsmani véleményre. A KözIránytű most egymás mellett publikálja a két közleményt.


OMBUDSMAN:

Három gimnazista lány fogadásból megpróbált ellopni néhány bizsut egy budapesti belvárosi boltból. Amikor a biztonsági őr észrevette őket, állításuk szerint megbánták tettüket, és visszaadták az ékszereket. A rendőrök az új szabálysértési törvényre hivatkozva előállították a tizenöt éves lányokat, és másfél napig fogva tartották őket.

Az országgyűlési biztos a belügyminisztertől kért véleményt a szabályokról. A miniszter arról tájékoztatta, hogy a szabálysértési törvény 2010. augusztus 19-én hatályba lépett módosításával a jogalkotó meg kívánta szüntetni a jogkövetkezmények különbözőségét a tulajdon elleni szabálysértést elkövető fiatalkorúak és felnőttek között. A jogalkotó ugyanis eszköztelen volt a szabálysértés fiatalkorú elkövetőjével szemben, az elzárás pedig a fiatalok személyiségének formálásához járul hozzá.

A biztos a jogszabály szankciórendszere felülvizsgálatának, módosításának szükségességét, megalapozottságát önmagában nem vitatta. Szerinte azonban a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy csak büntetőjogi szempontból bír jelentőséggel az, hogy az elkövető gyermekkorú vagy fiatalkorú. Gyermekvédelmi szempontból ugyanis tizennyolc év alatt gyermek a gyermek, és amennyiben bármilyen veszélyeztető körülmény – ilyen a szabálysértés elkövetése is – adódik, akkor a gyermekvédelmi rendszernek kell fellépnie. A néhány napos elzárás pedig nem hogy javító, ellenkezőleg, káros hatású lehet: pszichés megterhelést eredményezhet, a fiatal még dacosabb, durvább lehet a társadalommal, a társadalom elvárásaival szemben és valószínűbb, hogy újabb jogsértést követ el, mintha nem sújtották volna elzárással.

Az ombudsman más, célravezetőbb, gyorsabb, eredményesebb eszközt látna alternatívaként. A fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételének és elzárásának törvényben biztosított lehetősége ugyanis nem felelhet meg az alapjogok korlátozásával szemben támasztott szigorú követelményeknek, aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a fiatalkorúak személyi szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogát.

Jelentésében az állampolgári jogok biztosa utalt több alkotmánybírósági határozatra és törvényben kihirdetett, kötelező erejű nemzetközi egyezményekre, szabályokra is, amelyeknek több előírását sem látta érvényesülni a szabálysértési rendelkezésekben. A gyermekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges, védelemhez való alapjogával összefüggésben, továbbá a jogállamiság elve érvényesülésében, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának követelményében is kifogásolhatóak a törvény rendelkezései.

A konkrét ügyben kiderült, hogy mindhárom fiatalkorú rendezett családban él, kimagasló tanulmányi eredményű, a szabálysértés elkövetését beismerte, tettét megbánta, a kár megtérült. Az intézkedés arányossága szempontjából e fontos körülményekre viszont nem volt tekintettel az őrizetbe vételt elrendelő V. kerületi Rendőrkapitányság. Az intézkedéssorozat – a lányok kihallgatása, megbilincselése, fogdába kísérése, az ott töltött két hideg éjszaka – negatív pszichés hatást is gyakorolt a három fiatalkorúra, egyiküket kórházba is kellett szállítani. A rendőrség nem gondoskodott a fiatalkorúak időjárásnak megfelelő ruházatáról sem. Mindezek miatt a biztos megállapította a gyermekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez való alapjog, a jogállamiság elve és a jogbiztonság, valamint a személyi szabadsághoz való jog sérelmét is.

Az ombudsman javasolta a belügyminiszternek, hogy fontolja meg a szabálysértésekről szóló törvény olyan módosításának kezdeményezését, amely – figyelemmel a büntetőjogban is alkalmazott korhatár-meghatározásra - minden 18 év alatti fiatalt gyermeknek tekint. A biztos azt is javasolja, hogy szüntessék meg annak a lehetőségét, hogy elrendelhessék a 18 év alatti fiatalok szabálysértési őrizetbe vételét és elzárását. A budapesti rendőrfőkapitányt kérte, hogy a továbbképzéseken tudatosítsák arányosság jelentőségét az előállítások során, a rendőrségi fogdában pedig valamennyi fogvatartott részére biztosítsák az évszaknak megfelelő ruházatot.

Forrás: Ombudsman

A BELÜGYMINISZTÉRIUM VÉLEMÉNYE SZABÓ MÁTÉ OMBUDSMAN JELENTÉSÉRŐL

"A társadalomnak, és így a fiatalkorúaknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy lopni nem szabad, a lopás bűn. Senki nem bújhat a fiatalkorúsága mögé. A jogszabály-szigorítás így egyfajta preventív célzattal is született. A cél az, hogy ennél a korosztálynál se váljon szokássá a lopás, hogy tisztában legyenek a tetteik következményeivel. Vissza kell adni az állampolgároknak a közbiztonságba vetett hitüket. A nemzeti ügyek kormánya éppen ezért változtatni akart a korábbi évek gyakorlatán. Az intézkedések azért születtek, mert az országban felborult a rend, kis falvak sokaságában szűnt meg a békés életmód lehetősége. A jelenlegi magyar szabályozás (azaz, hogy 14 év a büntethetőség alsó korhatára) az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is teljes összhangban van, azaz garantálja az Egyezményben foglalt követelmények maradéktalan érvényesülését."

Forrás: OS, Belügyminisztérium Sajtóosztály



Címkék
büntetés   gyermek   jogszabály   közlemény   minisztérium   ombudsman   rendőrség   szabálysértés  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások