Szabálysértési jó tanácsok

2010-01-22 18:22

Vissza a hírekhez

Aki szabálysértési ügyekkel személyesen is találkozott már, az jól tudja, hogy nem a világ legkellemesebb dolga, bármelyik oldalon áll is. Az eljárás időigényes, akár többszöri megjelenés is szükséges hozzá, eredményessége azonban sokszor igen kétséges. Ez évtől néhány olyan jelentős változtatás történt a jogszabályban, melyek ismeretében sértettként saját dolgunkat is megkönnyíthetjük, és reménykedhetünk a nagyobb eredményességben is.

Alapvető módosítás, hogy az illetékességi szabályok a korábbiakhoz képest a „fejük tetejére álltak”. Ez azonban épp a feljelentő/ sértett előnyére szolgál. Ez idáig az elkövető lakóhelye szerinti jegyző járt el ezen ügyekben. Természetesen az esetek nagy részében a szabálysértést az elkövető nem saját lakóhelyén követi el, hanem más településeken. (Mert ugye könnyebben szánja rá magát az ember, hogy ne a sarki fűszeres polcáról csenjen egy almát, ne lakókörnyezetében szemeteljen, és ne épp a szomszéd éj leple alatt „kölcsönvett” tyúkja kerüljön a vasárnapi családi ebéd során a leveses tálba.) Érthető és következetes tehát az a változtatás, miszerint ettől az évtől alapszabályként már azon önkormányzat jegyzője jár el az ügyekben, ahol a szabálysértést ténylegesen elkövették. Ez összességében a szabálysértési eljárás gyorsabb és sikeresebb lefolytatását eredményezheti, a törvényjavaslatot megalkotó igazságügyi és rendészeti miniszter indokolásában: „Az illetékességi szabályok megváltoztatásának célja az, hogy a szabálysértések felderítési eredményessége javuljon.”

A szabálysértési statisztikákból jól látható, hogy az eljárások meghatározott hányada tulajdon elleni szabálysértés, mely körébe elsősorban a húszezer forintot meg nem haladó értékre történt lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság tartozik, továbbá a húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett visszaélés, csalás, szándékos rongálás, valamint a húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva elkövetett hűtlen kezelés. Sértettként például lopás, rongálás esetében, első felháborodásunkban joggal fordulunk a rendőrséghez segítséggel, azonban nagyon sok esetben a húszezer forintos értékhatár gátat szabott eddig a rendőrség munkájában, és az ügy a jegyzőhöz került. Mivel a jegyző nyomozást nem folytathat le, nem rendelkezik a kellő apparátussal az elkövető felkutatásához, így az esetek többségében az elkövető kilétét nem lehetett megállapítani, az eljárást meg kellett szüntetni, a sértett pedig tovább morgolódhatott, hiszen a sok hűhó végén az ügy számára kedvezőtlenül zárult. A jelenlegi módosításoknak köszönhetően a feljelentés megtehető minden esetben a rendőrségen, és ajánlatos is elsőre hozzájuk fordulni, ugyanis ez esetben gondoskodik az elkövető kilétének megállapításáról, az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatásáról, a tárgyi bizonyítási eszközök beszerzéséről, a helyszínt megszemléli, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgál, lefoglalást végez. Az ügy csak ezt követően kerül a jegyzőhöz, akinek így már rendelkezésre állnak az érdemi döntés meghozatalához szükséges adatok, melyek birtokában a jövőben nagyobb eredményességgel járhat el.



Címkék
jegyző   jogalkotás   nyomozás   rendőrség   szabálysértés   törvény  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások