Új büntető jogi szabályok a közélet tisztasága, a hajléktalanok és a gyermekgondozók védelmében

2011-11-17 10:00

Vissza a hírekhez

November 14-én az Országgyűlés büntető tárgyú törvénymódosításokat fogadott el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára, amelynek értelmében 2012-től többek között néhány kivételtől eltekintve minden rabnak kötelessége dolgozni, és az elítéltek nem kaphatnak azért fizetséget, ha bűntettükkel kapcsolatban nyilatkoznak.


Új szabályok az elítéltekre

A törvénymódosításoknak köszönhetően 2012 januárjától a közérdek védelmében nem kaphatnak fizetséget a jogerősen elítélt bűnözők valamint hozzátartozóik a bűncselekménnyel kapcsolatban tett nyilatkozataikért és a szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodásokat semmisnek nyilvánították úgy, hogy a bennük meghatározott összeg az államot illeti meg.

A büntető tárgyú törvények módosításával a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével minden elítélt köteles dolgozni a büntetés-végrehajtási intézetben vagy az erre a célra alapított gazdálkodó szervezetnél. A módosítás megteremtette a vállalkozási rendszerben történő munkáltatás lehetőségét is azzal, hogy az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Szintén az elítélteket érintő változás, hogy a társadalomba való beilleszkedésük érdekében lehetőséget ad a törvény arra, hogy egészségügyi, gyógyító és rehabilitációs programokon vegyenek részt.

A Kormány a 2011. februárban meghirdetett nemzeti konzultáció eredményét figyelembe véve a 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvénybe beemelte azt az elvet, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A most elfogadott módosítás konkrétan felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.

Jövő évtől már nem lesz elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt enyhébb végrehatási fokozatba legyen helyezhető. Az elfogadott új törvény úgy módosította az erre vonatkozó szabályozást, hogy nem elég önmagában a kifogástalan magatartás, hanem a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd (például ilyen a sértettnek okozott kár megtérítése, ha addig arra még nem került sor, vagy az elítéltek öntevékeny szervezetében való részvétel).

Az EU normáknak megfelelően a Kormány javaslatára az Országgyűlés módosította a fogvatartottak választójogát is, így a fogvatartott csak akkor lesz kizárva a választójog gyakorlásából, ha őt a bíróság jogerősen eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

5 év börtönbüntetés a silány áru forgalmazásért

A magyar fogyasztókat megtévesztő, silány minőségű termékek forgalomba hozatalának visszaszorítása érdekében az eddigi három helyett öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű terméket hoz forgalomba. Az új törvény az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményeknél minősített esetként beiktatja a jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetést, figyelemmel arra, hogy az e cselekményekkel érintett áruk egyre nagyobb számban vannak jelen a feketepiacon, illetve a hamis és rossz minőségű áruk forgalmazása egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra.

Fokozott védelem a gyermekintézmények dolgozóinak

A törvény szerint a jövőben fokozott védelemben részesülnek a gyermekvédelmi intézetben dolgozó nevelők és gyermekfelügyelők, így a közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülő bűncselekményeket alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik majd.

Büntethető a hajléktalanok megalázása

Bekerült a törvénybe az a Btk. módosítás is, mely szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt.

Közélet tisztasága elleni bűncselekményeken hosszabbodik az elévülési idő

A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg. Az el nem évülő bűncselekmények körét kiterjeszti az emberölés minden súlyosabban minősülő esetére (a tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésre is).

Újabb, a korrupciót visszaszorító döntés is szerepel a törvényben. Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A törvény megteremti a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.

Számviteli szabályszegés

2012-től öt évig terjedő, de minősített esetben akár 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

Jeltolmácsolásra jogosultak a fogyatékkal élő sértettek

A fogyatékkal élők helyzetének megkönnyítése és a méltánytalan helyzet kiküszöbölése a célja annak a módosításnak, hogy a jövőben a fogyatékkal élő sértettek is térítésmentesen jogosultak tolmács igénybevételére a büntetőeljárás során, a költségeket az állam előlegezi meg.

A törvény módosítása pontosította az ingatlan lefoglalására vonatkozó szabályokat is, és egyértelművé teszi, hogy az ingatlan zár alá vételét kell elrendelni, amennyiben az ingatlan elkobzásának van helye.

Tanúkihallgatás

A parlamenti tárgyalás során a javaslat több ponton kiegészült, így bekerült az elfogadott törvénybe, hogy a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehet jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. A tanú érdekében eljáró ügyvéd változatlanul ott lehet a tárgyaláson.

Szintén így került be a törvénybe az a bekezdés, hogy ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában - meghatározott kivételekkel - magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, ismételten figyelmeztetni kell, hogy erre vonatkozóan a tanúvallomást megtagadhatja.

Bevándorlók illegális foglalkoztatása

Januártól kevésbé lesz elnéző az állam a harmadik országbeli állampolgárok illegális foglalkoztatásával szemben. A Büntető Törvénykönyvbe az új tényállás bevezetésével önálló bűncselekménynek számít ezután külföldi feketemunkások alkalmazása is és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Forrás: kormany.hu



Címkék
börtön   btk   bűncselekmény   büntetés   hajléktalan   jogalkotás   kereskedelem   kormány   társadalom  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások