Újra a bérpótló juttatásról - néhány információ a 2011. évi tervezetekről

2010-12-13 10:00

Vissza a hírekhez

A jogszabályok ugyan még csak az előkészítés és tervezet formájában készültek el, de lehet már tudni néhány információt a tervezett ellátásról, melyről most ismételten adunk kis tájékoztatást.


A jövőbeni bérpótló juttatás (BPJ) intézménye nagyon hasonlatos a jelenlegi rendelkezésre állási támogatáséhoz (RÁT). A törvénytervezet szerint az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították bérpótló juttatásra jogosult, mely alól azok az esetek a kivételek, amikor – a jelenlegi rendszerhez hasonlóan – a jogosult rendszeres szociális segélyt (RSZS)  fog kapni. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

  • egészségkárosodott személynek minősül, vagy
  • az 55. életévét betöltötte, vagy
  • 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy
  • a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult.


Továbbra is fontos feltétel, hogy teljesüljön az, hogy a kérelmező saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – nem folytat.

Akkor nem biztosított a megélhetés: ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tőzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

A BPJ ellátásához szorosan kapcsolódik a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása is, amelyről korábban már beszámoltunk mi is. A 2011. évi, új közfoglalkoztatás finanszírozásának forrása a Munkaerőpiaci Alapnak a közfoglalkoztatás támogatására fordítható előirányzata lesz, melyből 2011-ben a közfoglalkoztatásra fordítható összeg 64 milliárd Ft. Ebből 20 milliárd Ft országos közfoglalkoztatási programokra (elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, nemzeti parkok, autópálya és közútkezelő társaságok, vasúttársaság(ok), állami tulajdonú erdészeti társaságok, magán erdőgazdálkodók részvételével). 44 milliárd Ft a másik három támogatási formára lesz elkülönítve. A rövid, a hosszabb időtartamú, valamint a vállalkozásoknak nyújtható támogatásokra a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervének kirendeltségénél kell pályázni.

Azzal, hogy megszűnik a közcélú-, közhasznú munka és a hagyományos központi közmunkaprogramok, új támogatási formák lépnek be az alábbiak szerint:

  1. Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
  2. Önkormányzat, továbbá az egyházak által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
  3. Országos közfoglalkoztatási program támogatása
  4. Vállalkozás részére bérpótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás


Címkék
bérpótló juttatás   kormány   közfoglalkoztatás   közmunka   munka   program   segély   szociális   támogatás  

Hozzászólások:






Hozzászólások

További hozzászólások