Amikor az élet- és szakmai tapasztalat mit sem ér (?)

2011-05-26 18:05

Vissza a történetekhez

A közigazgatás varázsszava a közszolgálati "életpályamodell". A jogalkotó vajon egészen biztos az Olvasónk által leírt "életpályára" gondolt, amikor meghozta törvénymódosításait? Az Olvasónk által felvetett probléma a mai divatos szóhasználattal élve: a sarkalatosnál is sarkalatosabb!

Biztos vagyok abban, hogy sokan magukra ismernek a következő történetből.

A tanácsrendszerben szocializálódott közigazgatászként az állami igazgatás minden szintjén dolgoztam már, nem sokára 40 éves szolgálati jogviszonyomat ünnepelhetem.

Csak családi meg baráti körben, mert tavaly indokolás nélkül felmentettek és "önként és dalolva" a prémiuméveket választottam. Valójában nem volt más választásom, tisztában voltam azzal, hogy 60 felé közeledve, "ajánló" hiányában nem lesz állásom, meg az akkor még csak kilátásba helyzezett, azóta győzelemre vitt 98 százalékos büntetőadó miatt is.

Elvileg 2013-ig tartott volna ez a program, de közbejött a 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség, ami a prémiumévesek számára kényszernyugdíjazást jelent, az én esetemben már az idén. Gőzerővel kezdtem állást keresni, az esélyek egyenlőek a nullával.

"The winner takes it all, the loser standing small"



Címkék
állás   közigazgatás   nyugdíj  

Hozzászólások:
Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie!
Még nem tag? Regisztráljon!
  • Hírlevél feliratkozás
Név:
E-mail:






Hozzászólások

További hozzászólások